Lapszemle, 1930. szeptember

1930-09-03 [1366]

volt az ünnep sikere érdekében. A kstholikus hitélet újjászületésének ez a megnyilatkozása, az a nagyszerű összeolvadás az ünnepély egyházi, kstholikus és nemzeti históriai karaktere között rendkívül gazdag tanúságokkal szolgél a cikkíró szerint a magyar protestantizmussal szemben. Itt mindjárt meg kell szonban jegyeznie, ho^ ezt a kstholikus manifesztációi a protestánsok nem nézték ellenséges szemmel, s5t mi több,a protestánsok a hatalmon lévők, mint Horthy kormányzó, Bethlen miniszterelnök és a külügyminiszter a legnagyobb megértéssel személyesen is közreműködtek az ünnepségek sikere érdekében. Különben is a magyar protestánsok nem vonakodnak elismerni, hogy Magyarország dacára annak, hogy a lakosság bizonyos százaLéka protestáns, mágis kifejezetten kstholikus ország, A protestánsok Magyarországon ma már inkább egy históriai maradványt képviselnek, semmint eleven folyamatot a magyar gondolatban. A magyar protestánsok majdnem kizárólag a magasabb osztályokhoz tartoznak, a nemesek és a plutokraták osztályához ás ez .magyarázza meg, miárt volt épen és különösen a magyar nemesság az, amely csatlakozott luther és Calvin tanaihoz a kösépeurópai nagy vallási harcok zavaros idején. Üz a tény, hog,y a protestantizmus követői a magasabb társadsimi osztályokból rekrutálódnak magyarázza meg azt is, hogy aránytalanul nagyobb számban vannak képviselve vezetó kormánykörökben, jóllehet az ország lakosságának csak egy negyedét teszik ki a protestánsok Is ennek dacára három negyed részben vannak képviselve a közhivatalo pályákon. Ezzel szemben a katholikuaok számára van fenntartva majdnem kizárólagosan az iskolázás ás neveiás tere. A közoktatásügyi miniszter min^ensor kathol^Jcus, és az iskolák atójdnea kizárólag tsmtórendek kezére van bízva. A magyar protestánsok egyébként állandó számbeli csökkenést mutatnak, mert ezek a családok részben családi tradícióikat követve, részben sz*rt, mert hiányzik náluk a szigorú kstholikus családi morál,