Lapszemle, 1930. augusztus

1930-08-02 [1365]

Poincarénak a német birodalmi elnökre vonatkozó fejtegetéseivel szemben csak azt kell megállapítani - irja a Germania /30-349/,hogy azok, 8 sz8vak

t 8melyeket Hindenburg birodalmi elnök hangoztatott a Rajna-vidéken, borotvaélesen felelnek meg a jogi és a politikai valóságnak és az egész német nép felfogását tükrözik vissza„ Hogy Poincaré hogyan gondolkozik belső német eseményekről, nem találhat érdeklődésünkre Bennünket itt csupán az érdekel, hogy felfogását ebben a formában nyilvánítja, amely hozzá még a német viszonyok lényeges nemismerését árulja el. S tekintetben megelégszünk azzal a megállapítással hogy Poincaré ur illetéktelen német belpolitikai események megítélésére. A butoresU agrárkonf erej^iártl_ jy a^aab^ _bé esi tudósi test találunk a Frankf Zt|-ba_n A-564/, amelynek levelezője kifejti, hogy a Magyarország ás Jugoszlávia mezőgazdasági körei által elérni óhajtott dunai állami gaboaakartell megalakításának nagy célja nem éretett el. A konferencia dacára ennek politikai ás gazdasági jelentéséggel bir. Csehszlovákia nem kapott ugyan meghívást, másrészt azonban Belgrád néhány korlátozó nyilatkozatot tett közzé a cseh szövetséges meg= nyugtatásárs. Lehetséges, hogy a Románia, Magyarország ás Jugoszlávia közötti mezőgazdasági kooperációnak gondolata az uj román királytól frisis ösztönzégt kapott, aki semmikápen sem ellensége a magyaroknak, ás akinek legszűkebb politikai bizalmasa Hanoiiéscu nemrégen Budapesten nyilvánosan toborzott a gazdasági közeledés gondolata érdekében. Az agrárválság a román politika uraló ténye de egyben mSlyebb oka a mindinkább terjedő pogrommozgaiómnak is. Hogy a viszonyok Magyarországon hasonlóak, és hogy a legitimizmus épen az uralkodó csoportnak az