Lapszemle, 1930. augusztus
1930-08-02 [1365]
agrár forradalmi mozgalom előli félelmében foglalta el ujabb erősítését, minap fejtettük ki. 1 bukaresti konferencia elvi, gazdasági és kereskedelempolitikai jelentősége elsősorban abban keresendő, hogy hadatüzentek a legtöbb kedvezmény elvének, további követeezményeként pedig közvetlen érintkezés várható Románia-Jugoszlávia - Csehszlovákia, valamint Magyarország és insztria között. A ^Szocialista íta^s^^^^^^^le^ei^ökeí Imii e_Yajadervelde, a Vcrwártsben /31-353/ az lnternacionálénak a béke érdekében való akciós lehetőségeiről cikkezik és a hozzáintézett kérdé sekre válas zol , vájjon az Internacionálé megtesz-e mindent, hogy a demokráciát és a békét sikeresen megvédelmezze, izok az elvtársak, akik a s oeialista Munkás Internacionálé tói erélyesebb akciót követelnek anélkül hogy némi tekintetbe vennék segédeszközeinek korlátozottságát, jól teszik, ha nem kicsinjrlik le azt, amit az internacionálé más eszközökkel igazam megtesz. Így világos, hogy a Sa a r- kérdés ben a francia és a német elvtársak közös tanácskozásai többre visznek, mint az internacionálé által szervezett tüntetések. Ha a Balkánon történik valami, ha a -magyarországi elvtársaink aggályaikat közlik velünk a Habsburgokérastau rációjára vonatkozóan,, akkor a helyzet kulcsa Parisban ís Londonban keresendő. Egyébként amint Nagybritanniában -lunkáskormány van hatalmon, arra lehet számi tani, hogy sakkban fogja tartani az olyan törekvéseket,amelyek ISurópában a biz nytalanság vagy az összeütközés uj okait keltik. Nem ismeri félre az Olaszország és Franciaország között fenyegető háború veszedelmét, de kérdi, vájjon ebből az következik-e^ hogy egy háború közvetlenül küszöbön áll. Fel lehet tételezni, hogy a veszély csak a&cor válna komollyá, ha a fascista Itália nem maradna egyedül ha a magyar reakciósok vagy az albán bandák vezetői segitségSn kTvüT még más segitségre számithatna, és ha sikerülne neki más^áTlámokkáT szövetséget kötni, Olaszországnak ebben az irányban
