Lapszemle, 1930. július

1930-07-02 [1364]

A Mar a. P. 30. két cikkbe* is támadja Ilevd Geerge-et. Sgyik cikkében tártadja, aert Snowdeanol együtt a szabad kereskedelmi elv és a föld értékadó bevezetést árán igyekszik megalkotni a libarális-nunkáspárti kealiciót. A lap rámutat, kegy a földértékadó Henry Geerge eszméje osak Amerikában talált bánulókra, de Amerika maga seka nem követte azért ez elveket; most pedig lleyd Geerge Angliában akarja azokat megkenositani„ Másik cikkében támadja Lleyd Geergoet, mart Baldwin gúnyolódására, kegy a liberális jelölteknek "szaguk vaa",, amely célzás a lleyd Geerge alapra, lleyd Geerge túlélésen válaszolt és Baldwint kapkodónak, lomkának és öt lett elegek mondja. 3 lap, a D

a Tol, 30 is Ízléstelennek nevezi lleyd George támadását

0 A D>Mail 30. kifejti, kogy a népszavazás, amellyel nega' akarta Baava^-bs brooket nyerni Baldwin, kelytelen eszköz és voltaképen direkt akció, amelyet a kommunisták bármikor f eliaasználkatnának. Különben is beleütközik az angol alkotmányba, A Sows-Ckren^O naivnak mondja Hotkermeret, aki követeli, kogy Baldwin elére mondja meg, kiket akar győzelemre jutása esetén kabinetjébe be* vonni. Teljesen ellenkezik ez az alkotmány szellemével. És különben is, kér dés. kogy az aki a mai viszonyok közt elfogadja a jelölést, a győzelemrejutás esetén szintén elfogadja-e? Furcsa, kegy ily forradalmi újításokat épen a tulkonzorvativ Rotkermere akar megvalósítani. Azokkal a munkásokkal szemben, akik a védvámok mellett tüntettek a D.Hor. 30 rámutat arra,, kogy Amerikában, akol a vád vámok a legerősebbek, a munkámé] küliség folyton nő. A baj tokát nem a védvámekon fordul meg,. A D.Hor.3Q« örvemdve kirdeti, kogy északi, manckesteri kiadása kétfő* fog napvilágét látni

9 s remélketó, kogy a cirkuláció el fogja érni a londonü Külpolitika, A káboru igazán csak most végződött., kegy az utolsó idegen katona elkagy. ta a német földet, irja a D.Tol.30» Mindeddig a viszonyt Németország és volt ellenségei közt nem löketett normálisnak mondani. A lap dicséri agglia mél-