Lapszemle, 1930. június
1930-06-06 [1363]
LJÓL június c. védte. Aki el akarja vitatni a paritás jogit,annyi mintha azt ávánná hogy ismerje el sa„át inferioritását, illetve alávesse magát m.sik ha talom fensőbbségének. 3z azonban ugyanéikor azt jelentené, bog; önkinyesen hitrarchikus fokozatokat akarnának megállapítani, amely minden képen tlientátbtn ven a méltányossággal. Beszédének igen fontos rész r képezte a legutóbbi genfi ülésezés alkalmával a franci? 5s angol külü miniszterekkel folytatott beszédére tort5-.t utalás. Hangsúlyozni kivá ta. hogy a franciák u.n. függő kérdések sl5zetes elxntézSsSre helyez ték a hangsúlyt és kijelentették, hogy azokat a függő kérdéseket r dea diplomáciai oszmecsjre utján kívánják megoldani, ami pedig az olasz-francia paritást illeti, valamint s Londonban megoldani nem sikerült problémákat, azoknak behető megvitatását arra az id 're kívánják halasztani amikor a függő kérdések r ndezve Leszn'ek, illetve eze nek elintézésit a függS kérdések tárgyalásainak eredményétől kívánták függővé tenni. JSzután igen fontos bejelentést tett tá„ ékoztstvo a sze nátust arról, hogy a genfi megbeszéljek kapcsán 5 azt a koncili&ns javaslatot tette, hogy az olasz-francia paritás kérdésének me vitatás ide„ére : illetve annak befe,,ez3séig Itália hejlandó felfüggeszteni az 1930-ik évre kontemplált hajóépítési progrsmm kivitelét, de természeteden kívánatosnak tartja , hogy erre az időre Franciaorszíg is függessze fel a tervezett he jó építéseket. Szekután azt kérdi :s u g hiszi -érdheti minden objektíven és becsületesen gondolkodó emb.er, ve ou on nem jogosult-e és természetes az olasz nép keserűsége, amely miután páratlsn türelméről adott bizonyságot, és jóakaratáról arra vonatkozólag, hogy elősegítse a lefogyverzé t és s béke biztosítása t^ még mindig vannak olyanok, akik u^ol mutogatnak Itáliára, mint nyugtalen és ha rciasszellemü népre. íJessSdének harmadik rész éhen részletesen foglalkozott a Nemzetek Szövetségével, kapcsolatié n a Kellogg-paktumaal §s azzal a Bria d-féle ( londoni próbáik zással
