Lapszemle, 1930. június

1930-06-06 [1363]

hogy Franciaország biztonsága érdekében még egy u^bb külön paktum litesittessik. Hangsúlyozni kívánta, hogy Itália nem is járulhatott volna hozzá ehhez s Briand-file kívánság hoz, már csak ez§rt sem,mert ttgv véli, hogy ez a Nemzetek Szövetséginek statútumait hátrányosan modifikálta volna és általában ártott volne e Hemzetek fáj&vetiége tekintélyinek, i genfi tanácskozásokon állandó napirenden van a három is állandóan visszatérő motívum, biztonság, döntébirósig és lefegyvei zls. ügy vili, hogy e három elvnek ilyen sorrendben történt lmszSgeais circuius vitiosushpz vezet. lllttde.nki nagyon jól tud„a, hogy a

!

bi:tons< nem eszköz, hanem cél. 5s hogy ehhez s célhoz eljussanak, előbb-szükség vrn a lefegyverezisre. |gy olyan állam számára, amely lefegyverez, a biztonság kSrdése és érzete épen ott van, hogy ugyanakkor a többi Jü lamok is Lefegyverezssk. A fegyverkezések redukálását nem lehet megval si

f

ani egy bizcr

v

os adott állam u.n. abszolút szükségletének kritiriui szerint, hanem a viszonylagosság szerint, t.i. tekintetbe véve más államéit fegyveres ere„5t, illetve fegyverkezésinek redukálásiá. I logi cus sorrend tehát nem az el5bb emiitett, hanem épen annak megfordított 0

a, vagyis legelőször jöjjön a lefegyverzés, azután a döntőbíróság, is ezeket tormiszetszerüleg követi a biztonság. A Nemzetek Szövetséginek tekintélyit és funkcióját illetőleg sorra vizsgálja a genfi tanács keret5n belül működű különféle bizottságokat, majd határozottan elleni ::ond azoknak, akik a Nemzetek Szövetségit eredeti hivatásától eltérSl< mint egy 3Z államok fölötti külön államot akarják elképzelni. jl-^i-t^JLiJ^J^^ Grandi Iriilügy^^il^iü

s ^l^ÉÍE^LJí£§£ J'

s váltatják annak fontosabb megállapításait. 4,5e~;fc._4fX Carlino /4/ megállapítja, hogy Grnadi beszédéből teljes 'szintesig/:el ás világossággal tűnt ki az Itália is Franciaorsóig közti viszony lényege. Kitűnt ebből a beszddből az, hogy kit u.n. fontos függő kírdis van Franciaország §s Itália k zitt. Az sgvjfc