Lapszemle, 1930. május
1930-05-17 [1362]
Ezután összefoglalja a párisi tárgyalások történetét és kitér az ellenzék ama két kifogására, hogy az optánskérdésben előzetes tárgyalások folytak és hogy a kormány elősegítette, hogy a régén fizessen. Sfclékeztet a miniszterelnök, hogy az optánekérdésben megindult egyezkedésbe nem a kormány jószántából ment bele, hanem a Népszövetség egyen* kívánságára ós elmondja, hogy közvetlenül a hágai tárgyalások előtt Henderson angol külügyminiszter mint a Népszövetség megbízottja jegyzé ket intézett a magyar kormányhoz, amelyben azt a kérdést tette fel,hogr hajlandó-e a magyar kormány résztrenni esetleg egy általaösszehivandó tárgyalásoh, amelyek Eománia és Magyarország között kellene hogy foldanak a népszövetségi határozat értelmében,, amire a magyar kormány azt a választ adta , hogy a magyar kormány a maga részéről hajlandó t , - azónban a reparációs kérdéssel való kapcsolathoz bozzá nem járulhat .Erre az angol külügyminiszter nyomatékosan tanácsolta a magyar kormánynác hogy semmi körülmények között ne térjen ki a hágai tárgyalásokon ennek a kérdésnek tárgyalása elól, mert politikailag ez volna az egyedül h&yes megoldás, ugy hogy a magyar kormány a maga részéről Hágában a tárgyalások kezdetén ennek a válasznak birtokában tudatában volt annak hogy a velünk szemben álló hat almák kategorikusan azt a tételt állították fel, hogy ezt a kérdést Hágában el kell; intézni, ami már sagában is lehetetlenné tette, hogy ott tárgyalásokba ne bocsátkozzunk*Ami pedig azt az állitást illeti, hogy a 13 és fél milliót, voltaképpen az optánsoknak fizeti Magyarország, mert annak az összegnek, amelyet Creances Speoiales cimén fizetünk egy része végeredménybaaaz *A*-kasszába, egy másik része pedig a H B H-kasszába folyik,nincs ebben sexami titkolni való, mondja a miniszterelnök, hiszen Hágából ' történt hazaérkezése után nyomban beszámolt a képviselőháznak*. A tény **, hogy a Creances Spciales cimén járó követelések mindentől függet-
