Lapszemle, 1930. május

1930-05-13 [1362]

iy8G május 13, megemliti a római Német Akadémián rendezett képzőművészeti kislMtás-t, amelynek ünnepélyes megnyitásán a király is megjelent. A Germania /921V római levelezője,dr fidmund Freiherr Raitz v Frentz hosszabb isméi tető cikket közöl a római német képzűmüvészeii kiállításról* Á Yoss Ztg

;

/9-,-216/ Hans Zehrer külpolitikai hetiszemiáját közli, amely részletesen foglalkozik Schober külföldi ntjóival. Cik kében azt mondja, hogy Schober nem származik rigi nemesi családból, ezért arról a módról, ahogyan politikáját üzi, nem lehet azt mondani hogy annak a régi intrikákhoz szokott vérnek hagyományait árulná el mint ahogyan ezt magyar kollégájáról, Bethlenről lehetne állítani És m§gis a Ballpl3tz jő iskola volt és szilárd tradíciót hagyott maga után.. Ausztria az európai politikai ^ostenácil^á^tal tolen _az európai_p_olitikja döntő faktoraj^tt, e politikának sarkpontja belátható időre Bécsben fekszik. Majd áttér Briand KösSpeurópájáre ,s arra utal, hogy

7 Franciaország mindenekelőtt katonai szerződésekkel ás a Keleten Lengyelországgal mint gazdasági bázissal dolgozik noha az utóbbi meglehetősen keskeny. Mint harmadik lényeges eszköz ismét a francia tőkekivitel tűnik fel, L

engye

lország 5s Jugoszlávia m.ris iij kj3lj^sJ^njr_U Jj^^ JLQ6.MJzJJJíJlQ.L-L4rt már bizto sitott magának $aiJjgQgyP9)ró jy.JSME^EáE?-í me

lj

Q

* a francia politika politikai, gazdasági 3s kulturális fennhatósága alatt a ka rnak*t e rem t e ni, Ebben a helyzetben Schober három labdával játszott;, ami a diplomáciai mestermüve volt. Tudja, hogy milyen jelentőségre tett szert Bécs a nagy európai ellen tstek közepette. lámaszkodhátik Olaszországra, csatlakozhatok a francia politikához és végül forszírozhatja a Németországhoz velő csatía kozást. Ma mind a három lehetőség szamárság lenne tehát Ausztria a legokosabban cselekszik, ha mint egy sokat udvarolt nő mindenkiv 1