Lapszemle, 1930. május

1930-05-13 [1362]

játszik, de Egyiknek sem less a felesége. Németországra jellemző, hogy az északi német számára ez a mozgékony osztrák természet idege, szerű és sz. .-ratlsn. sert 5 nehézkesebb és pedánsább Ennélfogva a né taft nemzet kül£olitiiai suiy ooritjo. zely_ eadi£ Borimecn volt. Hága után egyelőre Pécsre helyeződött át. Ma Ausztria föladata, hogy a Délkeleten egyengesse és nyitva tartsa az utat hiszen a Nagynémetország• hoz vezető ut egyáltalán csak. ily módon járható mert 'r.ílönben ez a politika feleúton megakadna sz akadályokban. A-szociáldemokrata Vorwarti /on /10-21(i/ Fflix Zeelens Lettország volt káliig mini szt c re riasztó cjüiket JfcQzöjL _a Jí eletet álli tdleg f ery^etj_ ^^onis I^

s

_^l4ll.l^?-•• am

ely6t abban lát, hogy ugy Oroszországban, valamint Lengyelországé;.: diktatórikus kormány ura Lkc dik Így ukrán felkelés esetén a Nagylengyelerszágról álmodozó len gyelek bizonyára nem néznék tétlenül az eseményeket. A Lengyelors

zág és Oroszország közötti háború lehetőségére való tekintettel a letter szigi szociáldemokrácia mindig élesen ellene volt annak; hogy Lettország ralanogyan Lengyelországhoz kösse magát mert el akarja kerülni, hogy Lettországot bele vonják Lengyelország konfliktusaiba. QswaldJ^eiiau aGermaniaban A 215/ hosszabb fejtegetések keretében ismerteti Stalin származásját Js egyénis

égé

t és arra a meg ál.lapodásre jut hogy lenen és Stalin nem egy világot testesítenek mm' hanem két alapjában egymástól teljesen különböző itilágot: a bolsevizmus szellemi és annak szellem nélküli korszakát, mert ^toljji.JA_^gPil éspedig_8 legkisebb_ ±^_rmáju. Dr Fritz_Kleina^DeuJ^cJM_Álljpmeine^ Zeiteng_fjőgzjjkesztője. M

13 E-anncr regieron Jurcpa*^ cimü_ könjyet irt a j ö'áÍ^^Í^S^^MÍ ?fyiiri5f»á

c

ir£®JiSÍ'£5i- :

^

n

jv Kelen kilenc rajzával a Hanseatisch? Verlagsaaatalt kiadásában jelent meg Hamburgban. Berlinben ia Lipasé-