Lapszemle, 1930. április

1930-04-11 [1361]

a liszt pótlékok bevezetés érői, amelynek oélja a gabonatermelés szubvarcionáláaábos szükséges alap megteremtése, végül felhat.almázza a java lat a kormányt a belföldi származású gabona, liszt és burgonya felhas* nálásának rendeleti utón való szabályozásához* A gazdaszövetség ezen túlmenően a zslrsertések vámmentes bevitelének kedvezményét a 125 kgnál súlyosabb sertésekre akarja korlátozni.Hrusovszky oseh nemzet i s zocialista képviselőnek a prágai külügyi bizottságban a Magyarországjai,, Németországgal és Ausztriával valő határegyezmények becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat vitája során történt Magyar országellenes kirohanásáról a "Budapesti Hirlap", a "Pea "* "* T -- — — -—------- — ---•«••» — — — » — -A, mmmmm ti Hirlap" közlik a prágai cseh távirati iroda jelentését, amely szerint Hrusovszky kifogásolta, hogy a határon tapasztalt kivetni valókat magyar részről nemcsak a magyar vámőrség szokta megállapítani, hanem a csendőrség is, mig csehszlovák részről ezek a megállapodások tisztán a vámőrség szervei utján történnek s emlékeztetett arra, hogy magyar részen tulajdonképpen olyan fegyveres testületekről van szó, amelyek* nek a középeurópai konfliktusokban nincs jó hire. Hrusovszky politikai veszélyt lát abban a körülményben is, hogy a Magyarországgal kötött szerződés 77-ik §-ában a" hat árrevízió" kifejezést használják, mert ennek a meghatározásnak a cseh fülek számára nincs jó hangzása. A "Budapesti Eirlapf ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy nem kivan vitába bocsátkozni Hrusovszky képviselővel, de annyit meg kell állapitanunk, hogy a magyar vámőrség és a magyar csendőrség mindig csak kötelességét teljesítette és mindenkor mint példás testület szerepelt, amelynek nemcsak az országban, hanem Európában is jó hire van .Jehlicska aTuka-pör Ítéletével kapcsolatban Simon Vilmossal « » »>»n<i*ii>i><i«<> ia« mi* n. m m m m m m m m folytatott beszélgetése során elmondja a Hlinka-féle tót delegáció páriBi útját 1919, augusztusában, amelynek az volt a célja, hogy « hé•