Lapszemle, 1930. március

1930-03-03 [1360]

közösségek léteznek. A magunk részéről mindent meg fogunk tenni a kap­csolatok minél mélyebb kiépítésére és az érdekközösség megszilárdítá­sára. Ha Románia nem le volna latin nemzet, mégis ugyanaz lenne az ér­deke, hogy egy uton haladjon Olaszországgal. Éppen ezért örülnünk kell, hogy a vér és nyelvrokonság, valamint a népi tulajdonságok hasonlósága , elősegiti a i&gértést. Figyelemmel kisérem a fasiszta-kormány munkáját, amely oly hatalmas konstruktív működést fejt ki. Nagy tiszteletet ér­i zsk Mussolini iránt, csodálom erélyét és lendületét, mely az olasz nem­zetet mai hatalmas helyzetére emelte." Az olasz-román kereskedelmi szerződés ellen román részről máris kifogások hangzanak el azonban, mint ugyanez a Temesvári Hirlap 2-50 jelenti. Az ÜGIR megállapítása szerint, ellentétben a román hi­vatalos jelentésekkel és nyilatkozatokkal, a román ipart a kereskedel­mi szerződéssel súlyos sérelem érte., A román delegáció u, 1, cserébe azokért a kedvezményekért,amit az olaszok adtak a román agrártermékeknek, állatféléknek és tojásnak, - gyarmatárukban és más speciális cikkek* ben az általános vámtételből, különösen a halkonzerveknek és gombfélék­nek, a minimális alatti kedvezményt biztosította. Ez azonfelül, hogy 3ulyosan érinti a fejlődésben lévő romániai konzerv-ipart, rendkivül súlyos precedenst jelent e jövőre nézve is, mert egá szen biztos., hogy a további kereskedelmi szerződések tárgyalásán a többi állam hasonló követelésekkel fog fellépni, legelsősorban az angol szövetipar„ A német-román kereskedelmi tárgyalások végleges megszakítását jelentik most már Bukarestből a V>álí Hirlap 3-51 és Ellenzék 2-50. A bu­karesti kormány visszahivta a %erl inben tárgyaló romár; bizottságot. A kormány félhivatalos jelentése a tárgyalások végleges megszakadását az­zal magyarázza, hogy "Kéme tor szagban még nem alakult ki teljesen a kül­kereskedelem és különösen az agrár-politika iránya,, s amig ez a kérdés

Next

/
Thumbnails
Contents