Lapszemle, 1930. március

1930-03-08 [1360]

1927-ben elkészített vámtarifa olyan természetű volt, hogy annak alapján Románia egyetlen kereskedelmi szerződést sem létesíthetett. Hiszen már 1927-ben hosszas k*»re6k*delfti tárgyalások indultak meg Olaszországgal

s amelyak azonban kudarcot vallottak, ezzel is bebizonyítván az Averescu-féle vámtarifa használhataltanságát„ T-ihez hasonló volt a Bratianu-korraány vámpolitikája is 1922-től 1926-ig. Az Averescu-fél* emiitett gazdasági politika kudarca annál nagyobb volt, mivel megelőzte azt a 200 millió lirás olasz kölcsön ée egy sereg olyan gazdasági intézkedés amelyek éppen a két ország közötti gazdasági kapcsolatok kimélyitését célozták Általában az előző kormányoknak e gazdasági politikája .folytán Romániának eddig mindössze két állammal volt ideiglenes kereskedelmi^azerződése, mégpedig még 1921-ből, lengyel országgal és Csehszlovákiával, Törökországgal is kötött ugyan Románia kereskedelmi szerződést a legutóbbi vámtarifa megjelenése slőtt

v de ezt már a Maniu-kormány hozta létre- Mi hoztuk létre most az Olaszországgal kötött kereskedelmi szerződést is* • Ezt tisztán kereskedelmi alapokra fektettük és őrizkedtünk attól, hogy a szerződésbe vagy akárcsak a tárgyalásokba más természetű elem is befurakodj ék« Mégis, alig két hónapig tartó tárgyalások után olyan eredményt értünk el, amely annál értékesebb részünkre, mert hiszen a lehető legkedvezőtlenebb feltételek mellett voltunk kénytelen tárgyalni,, Tudott dolog, hogy néhány év óta Középeurépa ipari államai uj tájékozódást keresnek az agrárállamok felé,, vagyis az agrár-protekcionizmus elvét követik. Izek az államok vámkorlátokat emeltek, amelyek mezőgazdasági termékeink értékesítését hátráltatják* Már most, mit ajánlottunk fel Olaszországnak? A minimális tarifánál nem adtunk koncessziót, ami azt jelenti, hogy minimális vámtarifánk a nemzeti ipar védelmezőjének bizonyult, anélkül, hogy kereskedelmi szerződések megkötését akadályozná. Tettünk néhány engedményt, de kizárólagosan az általános vámtarifa tételeinél^