Lapszemle, 1930. február

1930-02-06 [1359]

Genfhez segítségért, miker ioaár minden egyéb eszköz hiábavaló volt Schober római útjához a DAZ_/5-_57/ azt a megjegyzést fűzi hogy a Róma és Wien közti közeledés német szempontból j;sak_ üdvözlendő és a jövendőbeli német külpolitika számára csfek_hasznos,lehet^ Minél őszintébb ez a megértés, annál jelentékenyebb lesz a kihatása. Sgy ilyen közeledés természetesen nem utolsó sorban döntően függ azoknak a kulturális problémáknak és feladatoknak becsületes tekintetbevételétől, amelyek elé az olasz állam Déltirolban van állítva. A nagynéniét Deutsehe_Tagesztg </4^58/_bécsi.mni&atájsfl hosszabb cikkében azt írja^hogy a pénzügyi kérdések mellett biztosan politikai mozzanatok is közrejátszanak Schober római látogatásánál. Német Dáltirolről nem fognak beszélni .azonban az áugzj;ria_és Olaszország közti viszony barátságossá válásától azoknak a külföldi^németeknek sorsának enyhítését remélik, amelyre dr Noldi tragikus_sqrsa_szimp1 tornatikus volt. Ugyanis a másik módszer, a világ lelkiismeretéhez yald_forculás, mint ahogy másfél évvel ezelőtt Seipel tette.hogy a díltiroli németség talajvesztését megállítsa, tudvalevően nem bizonyult célravezetőnek. Néhány hittel a római látogatás után a német birodalmi kormány vendége lesz az osztrák kominyelnök Berlinben. Ebből az alkalomból szükségesnek látja a cikkíró egy oiy mozzanatra utalni,mely Ausztriának Németországhoz való viszonyában zavarólag hét, ás amelyet Schober berlini látogr.tás* alkalmával bizonyára tisztázni lehet- a kereskedelmi politika. Schober Berlinben meg akarja kísérelni az osztrák-német kereskedelmi szerződési tárgyalások újból való folyarnatbahozatalát - A katholikus centrumpérti Germania /3~55/ héesi G.I.-levelezője abból indul ki Schober római utjának kommentálásában, hogy Ausztria a hágai sikert csak ugy erte el, mert nem I°yJiC

5^

b

íl

bt

_

ts

/g

e

' S&autat arra.hogy gyakran mondták Ausztriáról, hogy "elszigetelt" és ezért "aktív külpolitikát" kell csini ni