Lapszemle, 1930. február
1930-02-06 [1359]
Marin^ovics a bukaresti konferencián azt_hirde_t;te t hojy_Ausztria a kisantant gazdasági rendszeráhez_ M tartozik^ | ez inkább parancsnak hangzott, sem mint meghívásnak. Nyomon követte ezt Seipel kosara. Gyakran lehetett hallani egy "Magyarországgal való_sorsközösségről" is, amikor is könnyen ki lehetett találni-hogy a közösség céljs szinte egyenes ellentétben állott a kisantant bukaresti ajánlatával. Hogy ez a tanács Hágában "a fizetés_sorskozosságáhez"->> vezetett volna, az nyilvánvaló, Mindezeket azért küldi előre Schober római utjának a cikkíró", hogy mindenekelőtt rámutasson arra,hogy AugztriánaJs Qlaszr országhoz való viszonya meg volt_zavarva í _ miáltal az^osztrék^külfoliti kai irányvonala úgyszólván el volt görbitve. Ennek az elgörbült vonalnak kiegyenesitése volt annak az első érintkezésnek a célja, melyet Schober már október második felében vett fel Olaszországgal. Most pedig a római ut által a kezdeményezett újból való megértés külsőleg dokumentáltatik. Szembeszáll azokkal a híresztelésekkel,amelyek szerinte hangulatot akartak kelteni Ausztriának Olaszországhoz való csatlakozása számára Majd pedig felsorolja azokat a pénzügyi kérdéseket, amelyek tárgyalandók lesznek, végül pedig a tárgyalások második részének célját egy döntőbírósági szerződés me^ötásében látja. Hogy Ausztria e megkötendő szerződésben csupán az össznémet jDolitika keretébe illeszkedik bele, amelynek célja sull^dás nélküli szomszédságot tartani fenn a német és olasz nép között, szintén hangoztatja. - A Köln Volksztg /é-63/ bécsi levelezője hasonló_ értelmű cikket közöl Schober római útjáról. Pascual Ortiz Rubio mexikói államelnök_hivatalbalápése_ alkalmából a DAZ /5-57/_az uj_államelnök életrajzát közli és megemlíti, hogy Egyptomban Előázpiában ás Eiirőpában yaló_tanulmányútja után isEkyen Mexikó berlini köyetáyá_neveztetett ki,hol több éven át minden e í e 'Á é l ? ? e f i í°_ é ! Németország közti barátságos viszony előmozdítása
