Lapszemle, 1929. december
1929-12-02 [1357]
elődének eddigi politikáját a beneficium inventarii nélkül vette át, azt meg kell védelmeznie,tovább kell folytatnia ás tovább kelL fejlesztenie. Szembeszállt a;zal az állítással,hogy az eddigi német külpolitika az állítólagos német háborús vétkesség elismerésén alapszik. Utalt a német kormányok előbbi kijelentéseire, különösen pedig a birodalmi elnöknek a Tannenoerg-szobornál tett nyilatkozatára. Megemlíti, hogy Stresemann dr is mindenkor visszautasította a német hadivátkességHl szőlő hazugságot! Az igazsággal nem szabad párt célokra visszaélni. Ha a birodalmigyülés többsége elveti a nápáhajt, akkor ebből nem szabad azt következtetni,hogy beletörődnek a hadivétkesság vádjába >amelynek tagadásában a birodalmigyülés többsége megegyezik a birodalmi kormánnyal, a birodalmi elnökkel ás a német náp túlnyomó többségével. Külpolitikát lehetetlen népszavazásokkal csinálni, mert a politikai döntéseknek a tömegekbe való áthelyezése a vezérek Lemondását jelenti. A külügyminiszter kijelentette továbbá,hogy ebben az órában csak tartózkodással beszélhet a *oung-tervről és a birodalmigyiilésnek a küszöbönálló hágai konferenciát követ5 döntési jogára utalt,majd azt mondotta,hogy a népóhajtöréánynek a birodalmigyülés által való elvetése ennélfogva mág nem jelenti a Xoung-tervnek a birodalmigyülés által való elfogadását. Kiemelte,hogy a Xoung-terv elfogadása és megindítása után mindenekelőtt el fog éretni a Rajna-vidéknek ellenőrzés is nélkül való teljes kiürítése. Nincs semmi ok arra,hogy kételkedjünk a hágai megállapodásoknak franciaország által való lojális végrehajtásában. A zárókonferenciának januárra való elhalasztása,amely nem Németország kívánságára történt, nem képez okot arra,hogy a kiürítési akció szerz5désszerü lefolyása befolyásoltassák. Curtius most egyenkint válaszolt arra a tíz lelkiismereti k5rdésre/amelyeket Hugenberg képviselő a német nemzeti néppárt kasseli kongresszusán tett f e l a
