Lapszemle, 1929. október

1929-10-25 [1355]

hangoztatja egy cikkében, hogy a konfliktust egyedül a döntőbíróság intézheti el.; Vagyis Magyarország; vi sszautasitja a Románia által javasolt normális megoldását az optánsok ügyének hogy t.i* as optáa sokat kártalanítsa maga a magyar állam ab tói 8 Jóvátételi összeg-, bői, amellyel a román államnak tart.ősik" Ezt a megoldást nem is mott először javasolják román részről hanem mint az egyetlen logikus megoldási lehet őségét, az összes eddigi vonatkozó tárgyalásokon minden román kormány fenntartotta est : A magyar kormány viszont alig most, amikor a probléma már elhatározó stádiumba jutott, a meglepettet játssza és ujabb diplomáciai meg sajtó-kampányt kezd a román agrárreform ellen- A. magyar hivatalos körök elvégre mindig mint politikai agitációs eszközzel spekuláltak az optáns.problémával• Ez az agitáció persze nem csupán külpolitikai célokat ösolgál^ hanem máa indoka is vannak-- ELegendő erre nézve emlékeztetni a nagybirtokosok helyse-é re Magyarországon.- A magyar mágnéok ugyanis mindmáig megtartották latifundiumaikat, a művelhető föld Magyar országon • mely 16 millió holdat tesz ki. összesen, aránytalanul nagy részében, nevezetesen 5 és 1/2 milliónyi hold kiterjedésben mindössze 1130 birtokosnak a tulajdonában van-, A perlő optánsok ís ezeknek a nagybirtokos mágnásoknak a köréből kerülnek ki , Másrészt ugyanezek az optánsok vesetik ma Magyarország politikáját ÍB# Egészen természetes tehát, hogy a román agráirof ormot ki fogás oljá&, 03 az egész világot elárasztják til* takosáönikkal* Csakhogy ami magyarázatot jelenthet Budapesten, az nem találhat magyarázatot Genfben és Parisban--' A Curentul 24-635 szintén terjedelmes cikket közöl a kérdésről. Kiindul az Oeuvre és as Echo de Parié ismeretes híradásából és ennek kapcsán szilit én leszögezi,, hogy a magyar optánsok ügye miatt a keleti jóvátételi konferencia ne hősegekkel küzd., miután Magyarország íntrenzígeneen visszautasítja azt, hogy az optánsokat azon háborús jóvátételi összegekből kártalanítsa; amelyekkel Romániának tart ősik*