Lapszemle, 1929. október

1929-10-24 [1355]

tudnak,hogy Aid rovandi-Liarescotti gróf nem tárne ''issza többé állásába. - A Yoss :ótg

i /*£-498/ azt irja,hogy az olasz nagykövetségen beállott személy változás neja v^ejyj^^ és a !férne t Bi rojMjan Jj^ 01^ a me Ly, mint eddig ugy továbbra is korrekt ás barátságos, semmilyen kihatással nincs. Az • u j rab e töltés re vonatkozóan a Palazzo Qhigib.sn még nem határoztak, mindenesetre mág nem kértek egy bizonyos személy részére agrément-t a német kormánynál. trovics ár. jugoszláv ^ereskedelemü^i^iianissterrel dr, Max Fischer, a MZ /23-490/ belgrádi levelezője. Dsmetrovics Európa gazdasági életének válságtüneteiről azt mondta

>

hogy ezek nézete szerint elsősorban abból erednek,hogy manapság nem főként gazdasági,hanem mindenekelőtt politikai indokok határozzák meg a gazdasági élet alakulását. A világháború óta az iapri országok nyomatékos agrárpolitikát csináltak, az agrárországok pedig salját ipart teremtettek, mindkettő azonban drága és árdrágítóan hat. A jugoszláv gazdasági politikának is az volt a hibába,hogy tulnagy eszközöket ruházott be ipari célokra,ellenben elhanyagolta a mezőgazdaságot,amelyből a lakosság 80^-a él meg. Az a körülmény,hogy ma még ei§gteíen mezőgazdasági ellátású országok is vámsorompókkal védekeznek a mezőgazdasági import ellen,, megneheziti Németország és Jugoszlávia között is a kereskedelmi viszonyt,amely egyébkínt erősen fejlődött. De eredményei se mikőpen se: felelnek meg annak,amit a német és a jugoszláv gazdasági termelés a kölcsönös árucserében egymás iránt teljesítem képesek volnának. Sőt a_jiégmj^ju

r goazláy gazdasági_J^^jtyJ^ Teljesen £eleslegesnetc tartja a miniszter ejv harmaoik helpiirk a német-jugoszláv árucserében való közvetítő szerepét arra célozván, hogy a legtöbb német cég,ahelyett,hogy közvetlen kápvisele^tián

PUfclTáfí