Lapszemle, 1929. október

1929-10-24 [1355]

a hozná áruit/jugoszláv piacra, ezt bécsi,prágai -s^jrűrlajDec^jL^^ utján teszi. A kereskedelmi viszo y egészen másképen alakulhatna, ha a berlini politika nem tagadná meg egy állategészségügyi egyezmény életbeléptetését. A jugoszláv idegenforgalonbrn a német birodalom áll első helyen és az idegen iparban jó alkalom kinálkozik a jövőben a német tőkének és a vállakczási erőnek, A miniszter jelezte,hogy az idegenforgalom előmozdítására uj törvényt késhit elő,amely kedvez a jugoszláv idegeniparba való külföldi beavatkozásnak. A Ij^tjjrsjsjíg^ annak körülményeiről számolnak be a Üer Tagobi /2S-500/ és a DAZ /23-490/ rigai tudósításai. 'IIS^HíáJ^ 8 n agy német Deutsche fagesztg-ban/22-501/ dr Arthur Dix,aki azt tartja, ha Páneurópának, mely cégért a cikciró egyébként megtévesztőnek tart, egyáltalán gyakorlati értelmet akarnak adni,akkor nem mondhat le az afrikai alépítményről,amely azonban elsősorban francia alépítmény és Franciaország politikai,katonai és gazdasági hatalmi állásinak a paneruópai összképben való hatalmas előugrását jelenti,mert a lényegesen erősebb nőmet ipari gazdálkodás Afrikában minden nyersan; ag- és élelmiszerforrást, valamint a biztos sajátelhelyezésü piacokat is nélkülözi megfelelő területeken. Magyarországról . A Deutsche Tagesztg /22-bül/ párisi távirata hirt ad arről, hogy Titulescu és Osudsky szóvátették Bnandnál az optánskérdést, a Berl Tagebl /22-499Z "A budapesti diákok antiszemitizmusa" címen adja budapesti levelezőjének a műegyetemen előfordult antiszemita zavargásokról szóló táviratát is ''Szakítás iteltszár-Jáethien 'kösött" levelezőjének arról szóié jelentését,hogy Baltazár kilépett az egységes pártból és azáltal végbement a nyilt szakítás a miniszterelnök es a magyar protestáns egyház feje között.