Lapszemle, 1929. szeptember

1929-09-26 [1354]

len föltételként szögezte le^ hogy a két hatalom flottája között abszolút paritásnak kell lenni, és hogy ugyanakkor csökkentessék a flottaépitós. Ez a két pont azonban egymást kizárja, mert a paritás eléréséhez Amerikának legalább 1000 tonnával kellene kibővitenie flottáját - de akkor hol marad a csökkentés? Anglia hajlandó bizonyos mérvű csökkentésre - de ezzel a paritás nincs elérve, mert flottája akkor is jóval nagyobb marad mint Amerikáé. Ezt a matematikai dilemmát igyekeznek megoldani Hoover és tanácsadói, egyelőre azonban lehetetlennek látszik, hogy a paritást és a csökkentést összhangba lehessen hozni. A népszövetségi palota alapkőletétele alkalmából a "Monitor

1 /t/ a Népszövetségnek közel tizévi müköjését birálgatja*- Rámutat, hogy a lelkesedés^- és skepszis között váltakozó fázisokon keresz tül eljutott oda, hogy ma végérvényesen megalapozott intézmény ként áll a világ előtt'.' Habár még mindig nem érte el hasznosságának kulminációs pont ját *] és még mindig ki van téve annak, hogy valódi hivatásától mellékvágányokra tévedjen-"Az olasz befolyásnak Albániában való növekvő térfoglalásáról ir hosszabb cikket a "Monitor" /7/ tiranai tudósitója, aki szerint Albánia minden állami, hadügyi és pénzügyi intézménye olasz ellenőrzés alatt áll, az albán nép nagy elégedetlenségére* A "Monitor" Albánia mentségérc fé&hozza, hogy ugy mint minden kialakulófélben levő kis balkáni államnak, neki is szüksége volt egy protektorra és ez a szerep temészetszerüleg Olaszországnak jutott. Zogu királynak választania kellett Olaszország barátsága és haragja között, és bagyon okosan tette, hogy az előbbit választotta. Az olasz-albán barátság, irja a lap, egyébként kettős játék; Olaszországnak meg van a maha célja, de Albániának is meg van a magáé, Ezzel tisztában van mindkét