Lapszemle, 1929. szeptember

1929-09-05 [1354]

Az egész angol sajtó nagy elismeréssel emlékszik meg Ben Tillett belfasti beszedéről, mellyel a szakszervezeti kongresszust megnyitotta és amely a szakszervezeti mozgalomnak teljesen uj, békés irányt szab, az I9«í6»-i far* r ad almi irányzattal szemben. IS beszédben rámutatott arra, ho-ya munkásságnak époly érdeke az ipar fellendítése,, mint a munkaadókaak, hivatkozva tapasztalataira, melyekét a Mond-tárgyalások sorain szerzett Ú3 ezért a kettő közös munkája a legfontosabb. Hangsúlyozza aa ipar racionalizálásának szükségét,valamint a gyarmati kereskedelem fejlesztésének fontosságát. A lapok nagy lelkesedéssel irják, hogy e megnyitó beszéddel uj éra kezdődik és ma a munkásság vezetői is belátják, hogy a haladás csak az ozstályok kölcsönös megértésével lehetséges* A Times 3 szerint e beszéd mutatja a szakszervezeti mozgalom szélesedett látkörét, mikor a mozgalom egyik legjelentősebb vezetője is látja a békés együttműködés

1 szükségét. Ha szavai közül egyesekot nem is lehet elfogadni, a Deszed általános iránya általános helyeslésre talál és mutatja, hogy a szakszervezetek tudatában vannak felelős és nehéz funkciójuk' nak, Nagy elismeréssel szól kijelentéseiről a racionalizálásit és a birodalmi kereskedelem fejlesztését illetőleg is. AMorn.P.d gratulál Ben Ti 1 lettnek irányváltoztatásáért és összehasoiitja a belfasti kongresszus hangját a két év előtti forradalmi hangiul. iSilönösen örvend annak,, hogy a birodalmi kereskedelem fontosságát belátja, noha attól fél, hogy Snowden szabad kereskedelmi elvei felborítják a jó szándékot. Ben Tillett beszédét nem kis meglepetéssel fogják olvasni mind a szakszervezeti mozgalmán belül, mind azon kivül, irja a D.Tel.á, mert az tele értékes és ösztönző gondolattal és meglepő változást jelent irány szempontjából, Mig két éve a beszédek tüzet fújtak, ma a munkásság nem rombolni akar, hanem kivenni részét a szervezésből, melynek programmját Ben Tillett adta. Ha törekvésük eredményre vezet, nagy siker lesz az a szakszervezetek számára, A beszéd központja a birodalmi kereskedelem kérdése volt, amely azonban ellentétben áll Snowden szabad ke-