Lapszemle, 1929. szeptember

1929-09-05 [1354]

reskedelmi elveivel- r

Jj hang pendül meg Ben Tillett beszédében, mely uj szeliemet Eut-tt a Eoutkásságnál, irja elismerő vezércikkébe* a D.Mail ó. A szakszervezeti mozgalom belátja, hogy a forradalmi politika a tagszám csökkenését vonta maga után. "Ügyes tanitváay" oimen vezércikkezik a Muach. Qu« ó

t amely rámutat arra, hogy a békés tárgyalások munkások és munkaadók közt teljes változást okoztak, iiona Ben Tillett beszéde telve van csodálatos kijelentésekkel ás ipari újra fellendülést illetőleg, kár, hogy a munkássá{. nemzetközi kapcsolatairól keveset beszélt és egy sokkal szűkebb tervet peaditett meg, melynek eredete nem teljesen ment a gyanútól. Ben Tillett beszéde, mondja a D.News ó, mutatja, mily messzenyuló jelentősége volt a ilonc féle tárgg'aaásoknak. A szakszervezetek ma jobban látják felelősségüket és látókörük szélesebb. Beszéde egész sorát nyitotta meg az uj problémáknak, melyek komoly megfontolást igényelnek, A D.Chron.d szerint e beszéd mutatja azt a nagy utat, melyet a szakszervezetek két év előtti tévedéseik óta : megtettek. Mily nagy a haladás, mikor a szakszervezetek vezérei segitő kezet akarnak nyújtani az ipar f eleénditéséhez. A D.Herald 3 azokat a szagait emeli ki a beszédnek, melyek a szakszervezeti mozgalom jelentőségét fejtegetik és helyesli, hogy az ipart fóntosabbnak tartja a pénzügyeknél,melyek ma vezetik. Szavai a birodalmi kereskedelmet illetőleg nem vehetők azt szük értelemben, ma t ő maga is tudja a szükségét a többi országokkal a ke resked elemnek. Noha oeszede elsősorban gazdasági volt, nem mulasztotta el rámutatni, hogy a politikában a munkáspártnak sikerült vezerszer epre jut* nia. Azok, akik azt hirdették, hogy a szakszervezeti kongresszus 63 a kormány közt súrlódások fognak előállni, csalódtak és látszik a két mozgalom erős együttműködése. Külpolitika. a népszövetség tizedik konferenciája Ígéretekkel teljes légkörben dl össze, irja a D.fel.o, tekintve a ilajna közeli kiürítését. A legfontosabb