Lapszemle, 1929. szeptember

1929-09-05 [1354]

<wi v « www — — ™ — —— — A "Pesti Hírlapi genfi tudósítója ma a lap elején egy ter9 *• • a e « # • m <• * • jedelmes cikk keretében Ismerteti és kommentálja a kisentente * államok titkos katonai szerződéseiről a "Journal de Geneve" azeptember4;-i második kiadásában megjelent leleplesésekst

9 kiemelve annaJK azt> a megállapítását;, hogy.a szomszédos államok arra az esetre is kötele zik magukat; hogy Magyarország ellen mozgósítsanak ha közülük bármelyiket egy másik hatalom megtámadná s a szerződések szerint ebben as esetben a mozgósításon kívül más "katonai intézkedéseket" is köt a lesek foganatosítani ok, A "Journal de G

eneve* jcozlése szerint a kisentente-államok katonai szerződései a politikai szerződések második pontján alapulnak és sorrend szerint elsőnek a csehszlovák-jugoszlar azután a oaehszlovák-román és végül a román* jugoszláv katonai egyez* mony jött létre- A csehszlovák-jugoszláv egyezmény, amelynek lényeges pontjait 1928ímárciusáb&n -rág óban tárgyaltak, pontosan felsorol ja azokat sz erőket ? amelyeket Csehszlovákia egy jugoszláv*olasz háborús összeütközés esetére a magyar határon Pozsony környékén össze* vonni köteles ; Az egyezmény két részből áll, az egyik rész megállapít ja azokat a katonai intézkedéseket,, amelyeket Magyarország semlegessége esetén kell foganatosítani^ a második rész pedig azokat, a» melyek akkor lépnek életbe '* ha Magyarország valamelyik szerződő fél ellen támadólag lépne fel

1

? A csohszlovák-román katonai egyezmény arra az esetre vonatkozik, ha Magyarország a szerződő felek raj amelyikét .,' tehát akár Csehszlovákiát. akár Romániát megtámadnád Erre az setre most folynak a tárgyalások a két hatalom vezérkarai között olyan irányba, hogy megállapítsák mindegyik fél milyen erőket köteles