Lapszemle, 1929. szeptember

1929-09-05 [1354]

Magyarország ellen felállítani? Az egyezmény második része intéztedé sejcet tartalmaz arra az esetre,: ha a szerződő felek valamelyikét egy má3 hatalom mint Magyarország támadná meg Ebben az esetben a szerző dő felek kölcsönösen Jcötelesek Magyarország ellen azonnal magasítani az egész magyar- román Illetve magyar-osehszlováic határvonal megszál lására még abban az esetben ís^ ha Magyarország semlegességét azonnal kinyilatkoztatná** A román erők Szatmár és ^emesvar között volnának csoport ősit andók* Az egyezmény eme második része pontosan megállapít ja azokat a katonai ténykedéseket^ amelyeicet a felvonult erők Hagy a* ország semlegessége esetén is foganatosítani kötelesek* A román»juge szláv katonai egyezmény nemcsak Magyarország, hanem Bulgária, sőt Szovjetoroa zország ellen irányuló intózieedéseJtet is tartalmaz* kz egyezmány 1928 elején bizonyos változásodon ment át* A módosítások oka az volt hogy Jugoszlávia Olaszországgal szemben fokozottabb erőkifejtésre érzi magát kényszerit vét" Az 1928 év elején történt módosi tás után az egyezmény hat ár ozmán yai kimondják, hogy Magyarországot vagy Bulgáriát a két fél azonnal megtámadja^ ha Magyarország valame« lyijc szerzödO fél ellen háborús cselekedetnek minősíthető lépést tea A Szovjetoroszotszág ellen vállalt kötelezettség Jugoszláviát arra kötelezi.; hogy Románia ellen irányuló orosz támadás esetén Oroszországnak hadat üzenjen» A kisentente katonai egyezményeit: megújítása* ra vonatkozólag 1929"április havában tárgyaltak Bukarestben a kisentente katonai kiküldöttek s ezeket a táigjslásokat 1929';május 18-a és 24*e között folytatták*" A tárgyalásokon Hollét tábornoic a francia legfelsőbb haditanács tagja is részt vet t^ a kisentente részéről pedig az érdekelt államok vezérkari főnökei voltak ki küluvéf A szerződések módosát ása főleg abban állott, hogy a három ki3entente*állam Magyarország elleni erőkifejtés© egyenlően osztásáéit meg^ továbbá