Lapszemle, 1929. augusztus

1929-08-29 [1353]

ság előtt, különösön a szocialisták több Ízben állították., Aligha lehet tagadni, hogy éppen a Bethlen-kormány iegn sok szociális újítást juttatott érvényre és sohasem állott gátlóén útjában olyan lépés/oknek, amelyeket az egész nemzet és az állam keretében kár nélkül meg lehet tenni. Persze a kormány nem ismeri el a szocialista szakszervezeteket a munkásság jogi képviselőjéül, akik beawatktfaást engedhetnek meg maguknak akármilyen kormánycselekvésbe* A tapasztalat azt mutatja, hogy a magyar szakozervezeti vezetője nagyrészt uszL tő tevékenységet fejtettek ki és a magyarországi szocialista pártnak is az a főgondja, hogy elégedetlenséget jceltsen es Így legyen naggyi. Utalt a miniszter végül arra, hogy ne tévesszék Németországban szem elől, hogy a magyar szocialistáknak nincsenek vezéregyéniségei, akik közgazdaságilag tudnának gondolkodni." A "Népszava" mai számában ezzel • «• —— ••»«»~<r kapcsolatban otromba hangú kirohanást intéz Walko külügyminiszter ellő &•* Apponyi Albert grófnak az Interparlamentáris Unió genfi ülésén a Kellogg-paktum és a nemzetkőzi bíráskodás összefüggéseiről tartott előadását az összes mai lapok részletesen ismertetik, kiemelve, hogy Apponyi Albert gróf hangsúlyozta, hogy a Kellogg-paktum hatályossága és minden ereje a nemzetközi bíráskodás szervezet éhek hatályosságától _és erejétől függ. Apponyi Albert gróf előadása végkonkluziójaképpen határozati javaslatot terjesztett az Interparlamentáris konferencia elé, hogy azt elfogadva juttassa el kivánsag formájában a Nemzetek Szövetségének titkárságához. Ez a határozati javaslat a következőképpen hangzik í "Az Interparlamentáris Unió tanulmányi bizottságának gyűlése, amikor elégtétellel üdvözlihogy a Parisban 1928•április 27-én aláirt többoldalú szerződést, amelyet általában Kellogg-paktum néven ismernek, majdnem minden állam elfogadta, nem