Lapszemle, 1929. július
1929-07-10 [1352]
létre az aradi rón ,kath„ főgimnáziumi Eredetileg 1200 növendéke volt s de aztán a román hivatalos elfogultság kitiltotta az intézetből a másvallásu növendékeket f , majd pedig megfosztotta az intézetet nyilvánossági jogától és idegen tanárok előtti vizsgázásra kónyszeritette a növendékeket, Ezeken a vizsgákon a növendékek 90 %~a megbukott s az intézet diákjainak létszáma ilyformán érthetően csökkenni kezdett, mégpedig ugy, hogy az eredeti 1200-ról a mult tanévben már 94-re szállt le„ Ha a nyilvánossági jogot nem kapja vissza az aradi rónukath, főgimnázium a jövő tanávre már kell szűnnie., S ennek következménye az lesz, hogy a tanárok kenyerüket vesztik, a magyar diákok pedig vagy iskola nélkül maradnak, vagy külföldre mennek tanulni, vagy pedig átmennek az állami román iskolákba és mindegyik esetben elvesznek az itteni magyarság számára., A Maniu-fcorraánynak kötelessége visszaadni az intézet nyilvánossági jogát f hiszen maga Maniu Gyula, Románia jelenlegi miniszterelnöke,, a bukaresti tfundatia Carolban 1924 május 11-én olyan beszédet mondott,, amelyikben leszögezte, hogy a felekezetek a saját költségükön igenis tarthatnak í'ann iskolákat és ezekben az előadási nyelv az ő nyelvük lehet s hogy mindenkinek'joga van ahhoz, hogy olymódon művelhesse magát iskoláiban s ahogyan akarja, Parecz Béla után Zima Tibor volt képviselő is felszólalt- Csodálatos valaminek mondotta, hogy Aradnak, egy 80 s 000 lakosú városnak;, melynek 80 #-a tisztára magyar, élet-halál harcot kell vívnia egyetlen magyar felekezeti középiskolájának a nyilvánossági jogáért. Nem hihető s hogy akár a hotten- < tottáknál is előfordulhatna az ilyen fura eset, amilyen sajnosán csak Romániában képez állandó jelenséget* Mert mi a nyilvánossági jog? Az 9 hogy az intézet államérvényes bizonyítványt adhasson ki a maga diákjaink , végeredményben tehát semmi egyéb* minthogy a diák ugyanazon tanár előtt vizBgázhassék, akinél az egész tanéven keresztül tanult s aki ismeri képességeit közelebbről is, semmint egy idegen vizsgáztató profeszszor. Hiszen nem szorul bővebb magyarázatra, hogy az idegen vizsgáztató < bizottság milyen demoralizáló hatással van a fiatal diák lelkületévé,
