Lapszemle, 1929. július

1929-07-10 [1352]

aminek könnyen következményé, ahogyan ez épp az aradi kath-, gimnáziumnál / többször meg is történt,, hogy a legjobb és legszorgalmasabb tanuló is elbukik a lehetetlen kérdések miatt* S még érveket is próbálnak felhozni illetékes tényezők ennek a bizarr hivatalos román álláspontnak a védelmére,, Azt emlegetik, hogy nagyon sokan tódulnak az iskola felé és a szellemi proletariátus megakadályozása érdekében van szükség ilyen erélyes rendszabályokra. Nos, épp erről nem lehet beszélni Romániában, ahol az analfabetizmus ijesztő arányokban áll fenn„ ahol a közigazgatási járások egész sora van orvosok nélkül s ahol vannak minisztériumok 800-1000 tisztviselővel, akiknek több, mint fele legfeljebb elemi iskolát végzett, de egyetemi képzettségű jogász úgyszólván alig akad közöttük;. Felszólalt még a gyűlésen a magyar anyák nevében Prohászka Lászlóné

s majd pedig Őrfi Gyula ügyvéd Arad zsidóvallásu magyarságának őszinte szolidaritását tolmácsolta a kérdésben?., Végeredményben a gyűlés határozati javaslatot fogadott el

9 miszerint Arad város magyarsága az aradi kath. gimnázium nyilvánossági jogát az ő kisebbeégi jogi állományának integráns részeként tekinti és a nemzeti paraszt párt Ígéreteiben, valamint a ianiu-kormány sokszor hirdetett programmjában bizva, elvárja* hogy az intézet sürgősen visszakapja nyilvánossági jogát.