Lapszemle, 1929. július

1929-07-01 [1352]

kitott területekről jövőkét, ás azzal végzi cikkét a Venkov,hogy a magyar ragadozó még a csapdában sem vesztette el vérszomjuságát. üdvözli Hománia erélyes hangját Nagyfontosságú döntést a nyelvkérdésben hozott s legfelsőbb közigazgstási biróság.Sger város elöljárósága ugyan is németnyelvű átiratot küldött Pilsen város elöljáróságának,mely azonban az átiratot elintézetlenül visszaküldte és ezt aszal okolta meg, hogy csak az államnyelven köteles hivataloskodni.Eger elöljárósága emiatt panasszal ált,a felettes fórum azonban Pilsennek adott igazat és igy aztán az ügy végleges fórumként a legfelsőbb közigazgstási biróság elé került.i közigazgatási biróság megsemmisítette ezt a végzést azzal a hat pontba foglalt megokolással,hogy a nyelvtörvény 78.szakaszának &. bekezdése ugy rendelkezik,hogy a kisebbségi neylven hivataloskodő község csak az állami hivatalokkal köteles államnyelven érintkezni. 1 közigazgatási bíróságnak ez a döntésé hatással lesz a régebbi határovatokra i*, melyeket a községek kisebbségi nyelvhasználatának ügyében - hcztaií/Neroeni Listy 28-177/ I á Prtger Tagblatt /Zd-lW a nyelvkérdési határozattal | kapcsolatban aegjegyzi,hogy annak szelleme a kisebbségek ellen irányul, Különcsen kiemeli,hogy figyelemreméltó a belügyminisztérium állásfoglalása két német községgel szembea,amelyek ellen az volt a panasz

v

hogy német hivatalos pecsétet használtak.4 belügyminisztérium beismerte,hogj a nyelvtörvény szelleme ás természetesen a nyelvrendeles maga is a kisebbségek ellen irányul és ott,ahol a nyelvjogi kérdésben kétségek merülnek, fel, ugy a ny Ív jogokat é kisebbségekre nézve megszorít óan. kell magyarázni.1 Bohámia /29-152/ hosszasan ismerteti a közigazgstási biróság határozatát és rámutat ,hogy a határozatból világosan kitűnik, hogy a közigazgatási biróság feladta eddigi álláspontját,vagyis eltért i , l*L