Lapszemle, 1929. július

1929-07-01 [1352]

Stefinek expozéja cimmel a Prágai Magyar Hirlap /28-146/ foglalkozva Stefánek iskolaügyi miniszter expozéjával /%. június 28.-i lapszemlét/ azt írja töbuek üözött,hogy az osztrák-magyar monarchiában kiuzsorázott Magyarország rovására Ausztria gaz.dagon berendezkedhetett a tanügy terén is s becézhette Cseh-Morvaországot,Magyararszág azonban mostoha körülményei között erejéhez mérten teljesítette iskolaügyi kötelezettségeit,s nem volt mostohább e téren azon területekkel szemben, mely OK ma Csehszlovákiához tartoznak,mint azon területek iránt,melyek a mai Magyarország részei, sőt aránylag a magyar vidékeken volt kevesebb iskola Stefánek el dicsek szik, hogy Szlovenszkó* 151 uj iskola létesült.Nagyon szép de ugyanakk; a legyőzött-a románoktól megsarcolt kis j agyarországon Klebelsberg kultuszminiszter egyedül 5000 népiskolát állíttatott fel.! győztes Csehszlovákiában ezalatt már játszva fel kellett volna épülnie a hiányzó 500 szlovenszkói és ruszmszkói polgári iskolának különösen ekkor,amikor a kultuszminiszterek szlovákok.Stefánek miniszter nem tud a magyarokról. Csak egy helyütt emlékszik meg közvetve rólunk,ahol bejelenti hogy a református egyház alkotmányát "különböző nehézségek miatt" az állam még nem hagyhatta jóvá.Hogy mik ezek a "különböző nehézségek", ezt senki sem tudja

?

de bizonyos,hogy a nehézségeket nem az egyház támasztotta, mivel a református zjinat az utolsó betűig teljesítette a kormány kívánságaitA magyarságot ép ugy megilleti Szlovánszkőn a tanügyi autonómia,mint Cseh- és Morvaországban a németeketpde i szlovák miniszter ,amikor oly nagy súlyt .fektet a szlovenszkói iskolatanács litesitésárc.ugyanakkor egyetlen szóval sem utal arra,hogy a tSrténelT mi országok iskolatanácsainak mintájára Szlovenszkón is meg kell alakítani az iskolatanács magyar osztályát.! magyarság az iskolaügy terén