Lapszemle, 1929. július

1929-07-01 [1352]

vitás kérdéseket döntőbírósági szerződések által akarja megoldani. Azonban Bethlen miniszterelnök cssk okot keres,amellyel felébressze a magyar közvéleményben a bizalmatlanságot a kisantant iránt,hogy ennek kapcsán elutasíthassa a felkínált döntőbírósági szerződéseket.! Presse végül ismét hangsúlyozza ,hogy Bethlen gróf bizalmatlansága onnan ered, hogy nem ismeri a szerződéseket s azokat a pontozstokát,amelyekre a nemzetközi kötelezettségek vannak felépítve. Bethlen grófnak főrendiházi beszédét röviden ismerteti a Presse /28-175/ ás a Tagblatt /28-151/. Tiz év után címmel Kraraár Károly lapjában,a Karodni Listy-ber '29-178/ kapcsolatban a versaillesi békediktátum aláírásának tizedik évfordulójával többek között azt irja,hogy a balkáni izgatás fészke nem is annyira Bécsben, mint inkább Budapesten volt.lzután kitér Kramsr a Névtelen Hős emlékénél elhangzott beszédekre és azt mondja,hogy crzt,ami Pesten történt, nem lett volna szabad fogadni olyan átdiplomatizált nyugalommal. Bethlen azon államok képviselői előtt,akikkel a magyarok megkötötték a békát, a békeszerződés igazságtalanságáról készült s ezzel tulajdonképen szemükre vetette,hogy azok a képvislelők olyasvalamit képviselnek,ami jogilag és az igazság szerint nem illeti meg.őket. £ kisantant képviselői ahelyett.hogy határozottan rámutattak volna arra,hogy igényt tartanak legalább a legprimitívebb illemre,valamilyen szóbeli lépésre szorítkoztak és csak Románia Írásban tiltakozott.Sz természetesen csak fokozta Magyarország merészségét és igy Kalko külügyminiszter megengedte magának a képviselőházban egyenesen durván ás sértő módon kijelenteni, hogy a magyarok tovább is igy fognak beszélni és ha az a kisantant képviselőinek nem tetszik,akkor az ilyen ünnepségeken ne vegyenek részt Igazán hallatlan beszéd egy 8 milliós állam képviselőjétől a 45 millié kisantant ellen.És a kisantant nyugodtan eltűrte ezt 2 durvaságot ős ORSZÁGOS LEVÉLTÁR