Lapszemle, 1929. július
1929-07-05 [1352]
kott konoiliéns szavakat hangoztatta,, hogy amennyiben a városi beltelkek kisajátítása körül történtek visszásságok a múltban^ ezekárt csakis az előző kormányokat terheli a felelősség, a jelenben azonbaa ugy fognak eljárni a kisajátításoknál* hogy ne sértsék a kisebbségek törvényes jogait s ha panaBz merül fel, azt a minisztérium orvosolni fogja, Dobrescu után szólásra emelkedett Junian igazságügyminiszter és a kormány nevében tiltakozott az ellen, hogy a német képviselő hivatalos eljárásokat fosztogatásnak minősítsen. Egyidejűleg leszögezte, hogy ő a maga részéről nagyon tisztában van azzal, mit jelent a német párt be jelenté se~ hogy "minden törvényes eszközt" i- j génybe vesz 0 Ez a népszövetséghez való panaszbead& t jelentené adott esetben 0 Nos^ ő nem akar befolyást gyakorolni a német párt magatar*' tására, de megállapítja, hogy panaszok orvoslására megvan a mód a román igazságszolgáltatás utján is. Ismét Konnert szólalt fel s bár a kormánypárt rettentő j • zajjal fogadta, ugy, hogy alig jutott szóhoz, végezetül mégis leszögezte, hogy az igazságügyminiszter, illetve a kormány tiltakozás sával szemben mindenben fenntartja kijelentés eit= Azok a kisajáti^ tások, amelyek most megindultak^ teljesen töryónytelenek r áa nem minősíthetők másnak, mint fosztogatásnak, mert fosztogatás jellegük van s Ami pediglen az igazságügyminiszternek azt a tanácsát illeti s hogy a panaszokat tereljék birói utra^ leszögezheti, hogy a legfőbb román birói testületnek, a Semmi tő széknek ilyen agrár-kisajátítási •i ' ügyekben a beadott panaszokra minden esetben elutasító volt a döntése, A tapasztalat azt bizonyítja, hogy román birói döntéseknél más szempontok ós más befolyások érvényesülnek, a védelmet ott megtalálni nem lehet,, Konnert interpellációja a Keleti Újság 5-149 szerint élénk feltűnést keltett parlamenti körökben, Bethlen György gróf, a
