Lapszemle, 1929. július

1929-07-05 [1352]

magyar párt elnöke kijelentette a lap munkatársának, hogy teljes mórtékben magáévá teszi Konnert felszólalását, a városi beltelkeknek ujabban megindított kisajátítása valóban törvénytelen,, hiszen az agrár** törvóny 139

:

szakasza szerint a kisajátítási eljárás befejezése után az agrártörvény hatálya megszűnik az illető vagyonobjektumra nézve, már pedig itt most már lezárt kisajátítási ügyeket kavarnak fel kizárólag kisebbségellenes tendenciával^ Roth Hans Ottó, a német parlamenti csoport vezére Koncert interpellációját alátámasztotta a lap munkatársa előtt égy konkrét esettel is

0 Alig a napokban sajátították ki Kőhalomnak a piaoterót is

a mégpedig oly módon, hogy az agrárbizottságból egyszerűen kitették a német bizottsági tagot ás helyébe behívták az ottani gör„keleti pőpát

; Maga Konnert Frigyes viszont még a következőkkel egészítette ki interpellációját a Keleti Újság munkatársa előtt, "Azt hiszik^hogy a kisebbségi városokat máról-holnapra el lehet romanizálni. Ha a Maniu-kormány ezt a sórelnöt szintén afféle elhanyagolható kérdésnek tekinti, ugy legnagyobb sajnálatunkra bár^ de igenis kénytelenek vagyunk a népszövetség elé vnni az ügyet,," A kisebbségi iskolák nyilvánossági joga körül megismétlődik ezidén is a tavalyi csúnya játék a Brassói Lapok 5-148 szerinte A nyilvánossági jog kórdásóben tudvalévőleg a közoktatásügyi minisztérium kebelében megalakult Consiliul Perraanent dönt végérvényesen. Ez a testület tavaly is az egész tanév folyamán huzta-vonta a nyilvánossági jog iránti kórvónyek elintézését, nyáron aztán vakációzni ment szát és szeptemberben a kisebbségi iskolák megint csak nyilvánossági jog nélkül kezdhették meg muködésükot. Hogy a nyilvánossági jog hiánya mit jelent, az eléggé érthető abból, hogy az Anghelescutörvény szerint ezek az iskolák nem adhatnak ki államer vényes bizonyítványokat s ha tanulóik államórvényes bizonyítványt akarnak szerezni, kénytelenek drqga vizsgadíj lefizetése mellett állani iskola-