Lapszemle, 1929. július

1929-07-05 [1352]

tett,, baladjanak továbbra is karöltve a román uralom alatt is

:

Muth

f mint a svábok vezére feltűnő módon kertel a maga válasznyilatkozatában. Bókol Jakabffy lelki finomságának ós rendkivül mély tudásának^ visszhangképen m felazolitásra leszögezi,, hogy rendben van, ne a svábokon múljék az együttes harc az azonos eszmékért, de végeredményben mégis J oda konkludál, hogy "vannak bizonyos dolgok, amelyek sajnosán még nem tisztázódtak a németság ós magyarság között* , nyiltan is kijelentve hogy nem tűrhető tovább, hogy az intellektuellek körében olyanok le* gyének, akik németek és magyarok is egyidőben;. bár elvileg a sváb politika elismeri sriadedrinek azt a jogát , hogy szabadon határozza meg, milyen nemzetiséhez tartozzék,, A városi be lt

eikek Mi

sáját itás a ürgében interpellált a i képviselőház legutóbbi ülésén a szász Konnert Frigyes, Mikor tavaly * úgymond - még a Bratianu-kormány uralma alatt felvetődött az erdélyi városi beltelkek kisajátításának terve, a minisztertanács Arge toianu akkori íoldnivelósögyi miniszter inditványáramaga is raegálla^ pitctta, ho^y a kisajátításokat befejezettnek kell tekinteni- /a annak ellenére, hogy akkor maga a Bratianu-kormány is lezárta a kisajátításokat, most ujabban épp a Maniu-kormány részéről ismét ruegkezdták azokat, természetesen kisebbségi lakossága helységekben, mégpedig o=lyan módon ós olyan törvénytelenül; hogy azokat nem lehet kisajátitdsoknak nevezni, hanem kizárólag csak fosztogatásoknak, Nem szociális célokat szolgálnak, hanem csak magáncélokat özek az ujabb kisa-> játitáíJok, Ha a kormány nem orvosolja azonnal ezt a sérelmet és nem " szünteti be a ki sajátít ásókat; ugy a német pá* t el van határozva ar ra„ hogy minden törvényes eszköz igénybevételével keresse a vódelmetv Az interpellációra a miniszteri rangban lévő Dob*resou földiái veié sügyi éllaíititkár azonnal válaszolt,, A már megszoOKSZÁGOS UtVÉLTAR