Lapszemle, 1929. június

1929-06-11 [1351]

3 z ékbe.. /Mayer tudvalévőleg a magyarság jelöltje e minthogy ilyen szem­pontból a szatmári sváb akciót követő németség nem látná őt ezÍvesen és hasonló politikai okoktól a román kormányzat ie a németek álláspontjára helyezkedik fl a legutóbbi jelentések még azt emiitették r hogy neki van legkevésbbé kilátása a kinevezésre,, Ref,megj,/ Ugyancsak a konkordátum ratifikálásával kapcsolatban vált e­sedékessé Románia uj vatikáni követének kinevezése, mégpedig Cajus Bredfr teanu személyében, kinek kinevezéséhez a Vatikán már megadta hozzájárul* oát s miként a Curentul ^-498^ Cuvantul 9-1463 és Brassói Lapok 10-128 jelentik, Végül még megemlítendő a kérdéssel kapcsolatban,, hogy a sváb hivatalos Banater Deutsche Zeitung 9-127 ismételt kirohanást intéz a ma­gyarság ellen.. Terjedelmes cikkben foglal állást a magyar katholikusság­nak a konkordátummai szembeni küzdelme ellen.. Ezt természetesen illojá* lisnak. tartja a Szentszék iránt,, ha a magyarok csakugyan jó kathol ikusok, Egyébként pedig kárörvendve szögezi le, hogy Íme „ a magyarok egyházi té­ren., vallási kérdésekben most már szintén a nemzeti érzést hangoztatják, holott a svábok részéről kifogásolták a magyarok csak nemrégiben ls» ami­kor a svábok ilyen nemzeti alapon óhajtották szétválasztani a Bánságban a kathclikusegyházi életet; Irattár azonban a sváb politika igazolva lé vén, a svábok is a leghatározottabban követelik, amit most a magyarok: a nem­zeti érdekek védelme az egyházi életben kötelesség! A magyarellenes sváb uszítást,, amit a szombati lapszemle sze­rint a sváb hivatalos Banater Deutsche Zeitung vezércikkében Striegl Jó­zsef tanár eresztett meg,, ma a Temesvári Hirlap 8-127 vezércikke la szó­vá teszi., Ugyanazzal érvelj amit a szemle is megjegyzett, hogy Striegl valamikor Szegeden volt tanár ás egyúttal az ottani u„n 0 gyertyámosí kon­viktusnak az igazgatója, amelyet egy RÖser nevü sváb alapított kifejezet-

Next

/
Thumbnails
Contents