Lapszemle, 1929. május

1929-05-25 [1350]

népszövetségi tanácstagok választása alkalmával Jugoszlávia állitson jelöltet a A zournalisatlkának az a része •» irja a Prager Presse *» és az az európai politikai közvélemény' , amely sohasem akarja megérteni a kisantant pozitiv céljait és rendszerint nemlétező terveket tulajdonit neki, hogy azáltal kudarcáról beszélhessen, régi módszeréhez hü maradt• A kudarc hangoztatására alkalmat adott Zaleski lengyel külügyministérnek budapesti látogatása,egy udvariassági látogatás, amelye Walko külügyminister varsói látogatását követte ős amellett arra volt hivatva, hogy rendezze a magyar-lengyel viszonyt és létre hozza a döntőbírósági szerződőseket. %% elég volt ahhoz, hogy a kia^ antant vereségéről beszéljenek, amelynek állítólag nem sikerült megnyerni Lengyelország csatlakozását'és arról a győzelemről* amelyet a magyar politika aratott a kisantant felett-Mindenesetre elfelejtik azt, hogy Lengyelország viszonya a kia antanthoz, már régen baráteágosan Ijett rendezve és e jóviszonyban seramiféle változás sem történt** "Rnnőlfogva nem lehet szó valakinek a megnyeréséről* akit már nem kell raegnyernia Akkor lehetne a kisantant kudarcáról és vereségéről szó, ha a budapesti lengyel látogatást Lengyelország politikai őrien** tálődásaként lehetne tekinteni, amely revizionista törekvések és a békeszerződések ellen irányuló harcban nyernó. kifejezést, vala« mint egy harcban Középearópa uj rendje ellen

0 Azonben ki beszélhet ilyen fordulatról? Lengyelország nagyon jól tudja, hogy csak egy reviziós probléma létezik és hogy mindaz ami a középearópai státus quo ellen irányul egész Európa békéjét veszélyezteti ős a státus v±uotmás területeken is felboríthat ja. A kisebbségi kérdésben a biztonsági és leszerelési kérdésekben, valamint a békeszerződősekben Lengyelor~ szág érdekei azonosak a kisantant ás tagjainak érdekeivel ás oaak politikai fantáziák tudnák azt bizonyítani, hogy a lengyel és magyar külügymini3terek kölcsönös látogatásai által ez a viszony változást