Lapszemle, 1929. május
1929-05-25 [1350]
szenvedhetne ürthető, hogy a magyar közvélemény ós zsurnalisztika Zaleski látogatásában a magyar politika megerősítését akarja látni az uj Középeurópával ós a kisantanttal szemben- A közeledés lengyel** ország ás Magyarország között hasznos dolog lehet az európai békére nőzve, azonban semmit sem változtathat EJbzcpeurópa gazdasági és földrajzi tényein ős még kevésbbó azon a szükségességen megtalálni a jóviszonyt a kisantant államokhoz is ós 3erami esetre sem támogathat oly politikai célokat, amelyek a mult fantasztikus politikai alapjain épülteké Zaleski külügym ini ster budapesti látogatásá val kapcsolatban Borszky leo dr a , volt oseh követ, a cseh ujsúgiró akadémia v tanára a nemzeti demokrata Károdni Politikában cikket ir, amelyben többek között azt mondja, hogy Zaleski magyarországi látogatását ugyan abban az időpontban, amikor Belgrádban a kisantant konferenciája ülésezik, a lengyel lapok különfélekép kommentálják, a bécsi lapok pedig agy értelmezik^ mint a kisantantra mért csapást, mint Lengyelország alt 8,1 elhajlását Franciaországtól és az Olaszország/^ képviselt_orientáció felé való fordulását» Viszont a kombinációkkal szemben áll Bethlen gróf intervjuja, mely Franciaországgal kokéttál ős Lengyelország közvetitésére számit a kisantant, illetve Franciaország és Románia felét, lía ezek mellé a kombinációk mellé sorakozik Rykov nyilatkozata; ^Ha Lengyelország viszályt akar Szovjetoroszországgal, mondja meg őszintén-. Állunk elébe? •-- azait a szovjetképviselet tapsa követett, mire a lengyel követ állitólag elhagyta a termete is végül ott van Benes belgrádi nyilatkozata;«Lengyelorszaghoz való viszonyúnk épp olyan őszinte, mint a kisantant viszonya a többi szövetséges államhoz," Ha ezen megnyilatkozásokat közös nevezőre akarjuk hozni, akkor ez. ugy lát szik, Lengyelország, illetve Lengyelország keleti politikája. Lengj-el orsz ág mindenütt szövetségest keres Szovjetoroszország ellen,
