Lapszemle, 1929. május

1929-05-14 [1350]

elé terjesszek. Majd rámutat WHson népszövetségi tervezetének hármadlk cikkére, amely már pontosabban körülirta a nemzetközi szerződések megváltoztatásának lehetőségót. Mig WHson a Nemzetek Szövetsége közgyűlésének kétharmad szótöbbségével hozott határozata alapján kivánta alkalmazni a rebus siet stant ibus klauzulát, a békekonferencia a népszövetségi alkotmány 19-ik §~ban a következőképpen szabályozta^ "A nemzetek Szövetségének a közgyűlése idők int felhívja a Népszövetségnek tagjait az alkalmazhatatlanná vált szerződéseknek és olyan nemzet közi állapotoknak ujabb megvizsgálására, amelyeknek afennmaradása a világbékét veszélyezteti; Abból a körülményből, hogy az eljárás nincs szabályozva, hogy miképpen kell a Nemzetek Szövetsége közgyűlésének az ajánlást kimondó határozatot meghozni, az következtethető, hogy itt hivatalból történő állandó észlelésnek kellene tulajdonképpen folyamat ban lenni, ma azonban éppen ellenkezően a Nemzetek Szövetsége maga nem vizegálja meg a veszedelmes állapotot, hogy megoldást találjon, hanem csupán azt a gyakorlatot követi, hogy valamely tagjának bejelentésére a közgyűlés háromtagú bizottságot választ, amely meg állapit ja, hogy a helyzet a világbéke szempontjából tényleg veszélyes-e vagy sémii és előterjesztése alapján a közgyűlés a mai szokás szerint egyhangúan dőnt^ hogy az érdekelt államokat felszólitsa-e a bizonyos állapotok megvizsgálására^ Ha tehát Csonkamagyar ország ma a Nemzetek Szövetségéhez fordulna a 19-ik § .alapján, a tröioni békeszerződés által teremtett állapot tarthatatlanságára hivatkozva kéri annak megváltoztatását a Népszövetség közgyűlése háromtagú bizottságot választana annak megvizsgálására, hogy a magyar helyzet valóban veszedelmes-e a világbékere és femforog-e a figyelmeztetés szüksége,' Ha a hármas bizottság ugy találná, akkor a Nemzetek Szövetségének közgyűlése egyhangúan kellene hogy döntsön!* hogy felszólítsa Magyarországot és az utódállamokat,vagy