Lapszemle, 1929. május

1929-05-14 [1350]

az egyik utódállamot, hogy egymáshoz való veszedelmes vászoryukat újból vizsgálják megí' Ha csakis az érdekelt felek között indulnának meg a tárgyalások és azok nem vezetnek eredményre ,

! akkor mi sem fog történnij mert a nagy nehezen létrejött f els zól itásho z nem fűződik ••Miféle szankció* Viszont, ha a szerződést aláíró összes 16 állam között indulna meg az ajánlás alapján a tárgyalás, akkor» ha csak egy állam szembehelyezkedik a szerződésváltoztatással

? melyhez a Nemzetek Szövet sége közgyűlésén már hozzájárult, ugy ismét megakadna a helyzet tisztázása,, Igy tehát mindenesetre kockázatos dolog volna az adott bizonytalanság közepette, mig a 19-ik §« hiányai oly nagyok, a revizió kérésével még kisórletezni is* Egyébként a 19-ik §»összes hiányaimellett szembeállítva a 10. ós IL. ik szakaszokkal, bizonyos ellentmondást is tartalma zi'Gratz Gusztáv"A kis magyar és nagy magyar polit oka" cimü c ihkében, mely. , a "Magyar Külpol it ika" legutóbbi számában jelent meg,rámutat, hogy ha bár külpolitikánk ez időszer infe nem támaszkodhat ik is ki Ionosképpen Németországra, a jövőben azonban Németországgal való együk működésünk lehetőségeit nem szabad eltorlaszolnunk és nem küszöböllstjük ki ama lehetőségek köréből, amelyeket esetleg képesek leszünk a magunk hasznára fordítani. A budapesti hajózási konferencia záróüléséről a "Pester Lloyd és a "Budapesti Hírlap" közgazdasági rovatában részletes beszámolót közöl ismertetve Ereky Károly és Mihalopol román hajózás i vezér igazgat tó előadását a dunai forgalom időszerű kérdéseiről, Mihalopol szerint az áruforgalmat a Duna felé kellene terelni egy BraÜaban, vagy Galacban felállítható szabadkikötő segítségével^ Románia a cél érdekében törvóryt hoz, amely lehetővé teszi a szabad zónák létesítését, Hantee Elemér elnök összefoglalva a konferencia anyagát ismertette az elfoga-