Lapszemle, 1929. május

1929-05-13 [1350]

4 Matin 10

3 szintén azt hangoz tat ja ,-hogy kér volt engedni a hitelezők eredeti kövoteleseiből,amelyek mindönkit kielégítettek volna, ÍI amellett ha Németország tud évi 2050 milliót fizotni,miért tsm tudna 2223-at is?

5- Az ficho 10

o-bin Portinas elismeri,hogy Toung valóban ridegen bánt ol Angliával,de ebben Anglia is hibás,mtrt . kezdetbett hibás utakon járt s ongedékenykedott a németekkel szemben.Az az angol álláspont,hogy a szakértőbizottság ntm volna illetékes a részesedésok megszabáséra is, Pertinax szerint nem igen tartható.tíllenbea annál inkább felháborító az,hogy Belgiumot is mtg akarják rövidíteni,s hogy arra akarják utasitani.ho^y háború alatt Belgiumban kibocsátott márkák ügyében közvetlenül tárgyaljon Németországgal,pedig az ilyon közvetlen tárgyalások mindig politikai tétto terelődnek át s leguóóbb is a nónetek újra felvetették Kupán 03 Malraédy visszaosatolásának kérdését*A legnagyobb baj as hogy amorikai segédlettel, a németek meggyőződhet tok, hogy a béktszsrződósek ellőni akciójuk eredményt3 lehet.- Az Bche 11.-ben fm tinax azzal az angol részről tett állítással polemizál,nisÉsrir a jóvá tételi- része sdóst a 3pa-ban megállapított kulos szaboá meg. Utal arra,hogy az angolok maguk adták fal a apai kulcsot s ebeIvet' a Balfour-jegyzékre támaszkodtak,mely szerint Anglia nem kór többt' jóvátétel cimón ós adósság címén mint amennyit saját magának kell hadiadósságai fejében hí előzőjének fízttnie*Ugyancsak tarthatatlan az a felfogás,mintha Franciaország volna felelőssé tehető amiárt Anglia megrövidült,ánnek inkább az volt az oka,hogy az angol delegátus könnyelműen feladta a szövetségesek szolidáris követelési-tervezetét Az Oeuvre 10.reméli,hogy Angliával ia sikerülhet még a megegyezés,amit nagyon elősegítene,ha Amerika tgy olegáns gesztussal a maga részéről is tenne márrsómi engedményt legalábba