Lapszemle, 1929. május

1929-05-13 [1350]

szorosan vett jóvátételi követeléseire nézve B-Ilogy pedig az egész szakértőkonf^rencia eddig csak kellemetlen politikai eredményeket hozott Franciaországra,melyet Belgium önzésaul^ vádol s amely az örvendetds angol választási harcban sem valami kixáxxtai módon fog szerepelni, az Oeuvre 11. szerint azért van^mert a jóvátételi kérdést,amely a politikától el nem választható,ahelyett,hogy nyiltan polikusokra bizták volna. poliiMLó szakértőkre bizták. A len^yel-német gazdasági feszültséget kárhoztatja élénken sí. Mart in a Journal ae ueneve ll* vezércikkében^megállapítva azt.ho^ a 2 ország gazdasági rosszviszonya élezi ki annyira a német keleti határkérdést is, ez akadályozza Franciaország békepolitikái át is s ez bátoritja fel az összes zavaros vizben halászókat loszkízban es Kovaóban s kelt reménykedéseket a magyar nacionalistákban s kelt viszont nyugtalanságot az uj államokban. Egyenetlenségek a kisententejan cim alatt a kommunista Humánité 11. a kisentente közeli belgrádi konferenciája kapcsán rámutat arra,hogy a kisentente-államok érdekei mennyire ellenkeznek egymással igen fontos kérdésekben.A kisentente,amely a óéiból alakult,hogy meggátolja a Habsburgoknak Magyarországon trónra kerülését, ma nem egységes többé e kérdésbon sem.Románia például már nem annyira moreven ellenzi ezt a szövetségesei iparkodnak is Magyarországgal való súrlódási pontjait eltűntetai.Csoh- « ország viszont a kisentente élét az Anschluss ellen szeretne irányítani B

raert annak megvalósulása esetén gazdaságilag teljesen német befolyás alá kerül»Ju

ö

oszlávia simót más célokat kerget,melyeket szövetségesei nem helyeselnek.Nem egységesek a szovjettal valő viszony ügyében sem,mert mig- pl. Csehország,-melynek iparállaa létére fontos volna a szovjettel való forgalom felvételt»-szivesen felvenné a viszonyt,addig Románia és a diktártura alatt élő .Jugoszlávia hallani sem akarnak erről.