Lapszemle, 1929. május

1929-05-13 [1350]

szerlósről tett kesernyés megjegyzéseit illeti Stresemannak, erro a Temps osak azt jsgyzi meg,hogy mig Str.a leszerelés csődjéről beszél,inkább azokaak a csődjéről kellene beszélni,akik,mint Né* raetorazág is,- abszurd elveket vallanak a lőszereiésról

f s akik meg akarták bénítani mesttrkedéseikkel a leszirelési bizottságot a maga munkájában.Igaz,hogy mindezeket Stresemaian inkább a belföldi , . okos, j közönség kedvéért mondja,mert jól tudja,hogy aem volna ajáalaisa, ha a jövő iránt kétségbe esne.Ezt mutatja beszédének konklúziója is,mely azt mondja,hogy a jóvátételi kérdés rendezést előbbre viheti a leszerelés ügyét is. Ez kivánatos is válna,dt ehhez első- j sorban az kellene,hogy Németország erkölcsileg is leszereljen, A jóvátételi tanácskozások ujabb fordulata az,hogy Anglia nem hajlandó elfogadni a Young-félt tervet,mely az angol i szállította le. j jóvátételi részesedóst jóformán zéróra axipiirctclis:? A lapok általában érthetőnek találják ugy Anglia ,mint Belgium tiltakozását, de ez minden. Eszükbe sem jut,hogy azért mindjárt az egész tervet, • tehát a Franciaországnak biztositott részesedóst is elutasitsák, -A Débats 10.-ben Gauvain legfelljebb azt kifogásolja,hogy a bizottság a jóvátételek felosztásáról is döntőn:, akar,holott ehhez ós U„ szerinte nincs joga.-A Potit Parision 10.viszont helytelenitiix azt a módszert,mely egyik hitelező zsebéből szedi ki a másik kielégítésére szánt összegeket,ahelyett,hogy inkább a németeket szorítaná magasabb fizetésre.Az angol és boéga tiltakozásokat tehát -jogosaknak tartja a lap,de már azt az angol fülfogást,moly szerint S jóvátételi összegek felosztásáról külön kormányközi konferencia döntsön,nem tartja elfogadhatónak a többi hitlloző szómára•