Lapszemle, 1929. április

1929-04-25 [1349]

toltatnának* A bizottság tehát szótöbbséggel arra az. álláspontra ha lyezkdett, hoiy a Népszövetséghez fordult és annak ilyen értelemben való állásfoglalását kérte,' Ugyanekkor a magyar kormány is a Nemzetek Szövetségéhez fordult, mindezek 1921, novemberében történtek,a Népszövetség 1922. júniusában az akkori tanácsülés napirendjére felvette a kérdést. Az ügy előadója Bymane akkori belga külügyminiszter kki Belgiumot a NépszBtetségben képviseli^ mielőtt jelentését a Népszövetség elé terjesztette Volna közvetlen megegyezés megkisárlésére szólította fel a magyar és jugoszláv kormány képviselőit, mert bará* ságos megegyezés a Millerand-féle kísérőlevél alapján is lehetséges, 1922, nyarán össze is ültek a magyar és jugoszláv delegátusok s akkor a jugoszláv kiküldöttekben is volt bizonyos hajlandóság arra, hogya kérdésben megegyezésre jussanak y a megegyezést azonban nem ugy kontemp lálták, hogy ezek a területek Magyarországhoz visszacsatoltassanak, hanem meglehetősen komplikált összefoglalással összekötötte a kérdést más bácskai és baranyai kérdésekkel, amelyek révén a jugoszlávok szerettek volna saját javukra bizonyos határki igazításokat elérni.' Saldoképpen azonban az a terület» amelyet a megegyezés szerint át kel lett volna a jugoszlávoknak engedni, kevesebb lett volna, mint a 35

e

v

OOO hold, illetve a 16,000 fő, A jugoszláv kormány azonban nem helyeselte delegátusának állásfoglalását^ ugy hogy mikor a részletek megvitatására került a sor, a jugoszláv delegátus kénytelen volt visz szavonulni, mert kormánya nem fedte az ő előző kij elentéseit? A mega egyezési kisérlet is abban maradt^ mire Hymans a Népszövetség Tanácsa nak azt javasolta, hogy közöljék ezt a Nagykövetek Tanácsáváit'Ilyenformán a Népszövetség jószolgálataira nem is került a sor, ha a Népszövetség valóban súlyt helyezett volna arra, hogy jószolgálatalnak igénybevételével beható tárgyalás folyjék, nem elégedhetett volna meg azzal, hogy a belga delegátus megpróbálja összehozni a magyar és Ju-