Lapszemle, 1929. április

1929-04-13 [1349]

MAGYARORSZÁG,, m mm mm mm mm mmmmmmmmmmm mm m Az opitáns-ügyben a Curentul 12-443 és Cu van tul 12-1426 részmmmnmmmmmmmmm mm m•" tetesen beszámolnak azon bonyodalmakról, amelyek Gafencu külügyi államtitkárnak nyilatkozata és Szterényi bárónak válasznyilatkozata körül keletkeztek e ennek kapcsán leközlik a román kormány ismeretes cáfoló komlünikéjét, hogy Oafencu nem tette meg a szóbanforgó nyilatkozatot, Ugy amikkor ugyanezek a 12-i párisi reggeli lapok egy másik közleményben lehozsák Mironescu külügyminiszternek a latin számára adott ismeretes nyilatkozatát. A Curentul 11-442 hirt ad Vest báró bukaresti magyar ügyvivő és raida helyettes külügyminiszter tárgyalásáról, amiről erdélyi lapforapás>ól a tegnapi szemle már referált. A kormáhyhoz közelálló Cuvantul 12-1426 főhelyen szenzációs közleményt hoz arról, hegy az optáns-ügybea miért engedett eredeti álláspontjából Magyarország és miért bocsátkozott közvetlen tárgyalásokba Roléniával. A lap szerint ennek magyarázata az

e hogy amikor Romániában a kormányhatalmat a Maniu-féli© nemzeti paraszt-párt vette át, az európai közvéleményben, de különösen az angol közvéleményben egyszerre az a hit capott lábra, hogy ezzel Közép-Európában egy uj korszak kezdődik, miután íaniu surópéersége értékes biztosítékot, képez arra, hogy a Duna-völgyében így békés rezsim kerülhessen felül. Ezen uj rezsim megerősítése érdekében 5s igy tehát a román pozíció megerősítése érdekében az angol politika szükségesnek látta két helyen is interveniálni, nevezetesen Moszkvában és Sudapesten* A moszkvai intervenció ismeretesen azzal az eredménnyel Járt, togy a Litvinov-féle non agressión-paktum aláírásához vezetett. A budapesti angol intervenció már kevéebbé járt eredménnyel, minthogy erős majyar ellenállásra talált,. Itt aztán szüksége mutatkozott annak, hogy az usgol kormány hivatalos íntervenciájának magyar részről leendő elfogadása