Lapszemle, 1929. április

1929-04-13 [1349]

végett Rothermere lord jó szolgálatai is igénybe vétessenek. Magyarorszagnak ez a barátja maga is belátta, hogy az optáns-ügyet a magyarok csak állandó politikai agitáolóra akarják felhasználni % már pedig Angliának éppenséggel nem érdeke'egy efféle agitáció fenntartása. Ilyen körülmények között azután Rothermere is közbenjárt Budapesten és ennek volt az eredménye, hogy a magyarok engedtek, hozzájárultak ahhoz, hogy ez a vitás magyar-román ügy lekerüljön a népszövetség napirendjéről és közvetlen tárgyalások utján oldassák meg. Kérdés azonban, a Cuvantul sze- < rint, hogy a magyaroknak ez a megváltozott magatartása őszinte-e-. A lap minden esetre kételkedik ebben és ezt a kételyét látja bizonyítva azzal, hogy Magyarország delegátusai olyannyira intrsnzlgensek a bécsi tárgyalásokon, Az lüpoca 11-55 Costin G,StUrdza cikkét közli, melyet a Juventus 10-79 ismertet. Semmi esetre sem egyezünk bele- irja -, hogy az optáns-ügyet ügy intézzék el, hogy majd csak a befejezett tények elé állítsák a román közvéleményt, Semmi esetre sem fogadhatjuk el azt a hallatlan szégyent, amelynek Románia ki volna téve, ha beleegyezne abba,hogy a magyar optán soknak a kisajátított földjeit magasabb áron fizetjük meg

8 mint azokét akik román állampolgárok maradtak. KIvégre az egész problémát egyetlen mondatban lehet összegezni: a békeszerződések, emslyeket * a nagy háború után győzedelmeskedő egyenlőségi elvek alapján irtunk alá, nem engedik meg, hogy a csatolt területek magyarságának optálási joga reánk nézve pénzbírságot vonjon maga után! Miután a Regátban 500 vagy 1000 hold lehet a legnagyobb birtok, csakis ettől a számtól lefelé lehet szó igazságtalanságról-, IT&acsak a pénz esik latba ebben a kérdésben, hanem az egyenlőség elvinek megsértése is, amely nekünk driga

s valamint S nemzeti büszkeség oive„ amely meg drágább,