Lapszemle, 1929. április

1929-04-13 [1349]

ennek ellenére a jugoszláv-részi Bánságban a román kisebbségi iskolák ma is zárva vannakA svéd-gyufakolcsont sürgeti a Maniu-kormány, miként a Brassói Lapok 13-83 az ide nem járó Bpoca alapján jelentig A sv4d tröszt a maga részéről Parisban megkötött kölcsönt még csak a jöVóben kell folyósítsa, a román kormány azonban most azzal az ujabb javaslattal kereste meg, hogy bocsássa már most rendelkezésére a 30 milliárd leies kölcsön** összeget. Az Epoca megjegyzi, hogy Romániában csakugyan katasztrofális lehet a pénzpiac helyzete, ha a kormány igy akar segíteni a fenyegető pénzhiányon, mert hiszen nyilvánvaló, hogy ha a megállapodás ellenére már előbb akar hozzájutni a kölcsönösszeghez, ujabb előnyöket kénytelen biztosítani a svéd trösztnek, amely valószínűleg nem ingyen fog lebonyolítani sürgősen egy ilyen nagyszabású pénzügyi tranzakciót. Bukovinában ukrán irredenta mozgalomról ir a Curentul 11-442 és 12-443. Bukovinában - úgymond - nem e tartomány minisztere, Sauoiuc Sadeanu uralkodik ténylegesen, hanem az ukrán Krakalia képviseli a legnagyobb hatalmat, aki tud gondoskodni arról, hogy a román hatóságok ne akadályozzák az ukrán irredentizmus kifejlődését, melynek ő a legerősebb képviselője, aki egyébként kérlelhetetlen ellensége a románságnak. Ilyen körülmények között meg lehet érteni, hogy Momaesti Vechi-ben minap egy diák ilyen beszédet mondhatott:"Mostanáig rabláncokban éltünk, de az ukrán nép legyen még kevés türelemmel s rövid idő múlva Ukraina már nem- . csak a Dnyeszterig fog terjedni, hanem a Kárpátokig)* A külföldi propaganda körében tárgyalja a Curentul 11-442

( úgyszintén Árgus 11-497, hogy Titulescu rádió utján egész Anglia részére előadást tartott Romániáról,. Ugyancsak a propaganda kapcsán említhető meg a Curentul 12-443 hire, hogy a Rockefeller-alapitvény képviselői Bukarestbe érkeztek.