Lapszemle, 1929. április
1929-04-10 [1349]
bizonyságát akarják adni annak., hogy lélekben együtt éreznek az egységes román állam többségi lakosságával 8 ugy ezt teljes szimpátiával kell fogadni. Ugyancsak ezen prefektusok kérdésére válaszolta csupán Vajda, hogy ebben az esetben megengedhető a kisebbségeknek a nemzeti viseletükben való megjelenés. A magyar bank ügyével a koloz svári magyar lapok eddig édeskeveset foglalkoztak, amit pld, a Erassói Lapok ismételten kifogásolt is 8 Ma aztán éppen a kát kolozsvári magyar lap ir az ftyről, A Keleti Újság 10-8G jelenti, hogy a bánsági magyar bank 30 millió lei alaptőkével máris megalakultnak tekinthető, miután a terv mozgatójának, Ambrózy Andor bárónak kolozsvári tárgyalásai azt eredményezték., hogy a Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank 10 millió leit jegyzett egymaga az uj intézet alaptőkéjére De értesülések vannak arról,, hogy az uj pénzintézet iránt a napokban egy "előkelő külföldi pénzintézet" is érdeklődött, mégpedig olyan formában , ami önmagában is bizonyltja, hogy a bánsági magyar bank eszméje nemcsak altruista,, hanem üzleti szempontból is rentábilis Az Ellenzék 10-80 kiindul az erdélyi szövetkezetek egyesületének minap említett határozatából és ennek alapján megállapítja, hogy az erdélyi magyar közvélemény a kérdésben teljesen tájékozatlanul áll. Az egészséges megoldás az lenne ha a szövetkezetük szövetsége is létrehozna egy központot;, mely olcsó hitelekkel látja el saját tagjait, viszont létrejönne országos jelleggel az altruista magyar bank ie, amely a tönkretett erdélyi magyar középosztálynak álljon rendelkezésére olcsó és hosszú lejáratú hitelekkel, miután a magyar bankra vonatkozó terv .felmerülésekor is azzal indokolták & tervet hogy a most működő' erdélyi bankok a magas kamatokkal a magyar népet valósággal földönfutóvá teszik,. A magyar bank terve mellett sorra álZ ástfoglalnak a különböző megyar lapok-, sőt a gyár párt vidéki tagozatai ie, mint pld. a dévai és a dicsőszentmártoni e
