Lapszemle, 1929. április

1929-04-10 [1349]

lege a megegyezés reaéayóbsa ültek össze a két kormány delegáltjai ig tehát Magyarorszcg,, de az egész kuitur világ közvéleménye méltán hihette hogy a Mironescu által most feltámasztott Ti taleácu-féle álláspont már egy régen tolná, ad ott és az egyezség folyamán szóba sem hozható álláspont,, De nemcsak illcg&is de logikátlan is Mironescu állás pontja anikor egyre szt minden jog megcsúfolása?al a magyarkormányra akarja báritani az optansok kártalanítását és mindazonáltal bizik a bécsi tárgyaláaok erednónyóbent Hogyan kérdezi a "£«ster LloydV

,Ha eredmáryt ^hajtana, akkor nyilatkozatát, mint visszavonulási nyilat kell értékelnünk melyet bucsuzáaul belénk socsát ha nem ez a célja, ugy csak perfidnek mondhatjuk álláspontját," A "Nemzeti v

jság" azt mondja, hogy félévi tárgyalás után azzal állani elő; hogy Magyarországnak magának kell kártalanítani az optánsok&t ol yan megdöbbentő kijelentés, amel ynek ellenzésére alig találhatunk szavakat^ ^ehet-e számi tani ioyaiis megegyezésre ilyen kijelentés után. Szinte gunykép hangzik %rone&ca külügyminiszter szájából hogy a román kormány hajlandó megkönnyi teniA/ a magyar kormányhakaz optánsporök rsiáea&ét^ Az ügyet nem ismerő külföldi közvélemény e kijelentés után, még azt hihetné, hogy nem Románia az, amelynek rendezni vallja van* hanem Magyarország? & feltevésében még inkább megerősítheti a külföldet Mironescu ama mondata* amelyben reményét fejezi ki, hogy a bécsi tárgyalások kielégítő megoldásra fognak vezetni. Fenntartani a Ti tul escu-féle álláspontot és ugyanakkor megegyezést várni: semmi egyéb mint a közvélemény megtévesztését célzó taktika, amely már évek °ta tari A bécsi tárgyalások esetleges meghiúsulásának ódiumát ilyen m^tévesztéssel akarja a megjár kormányra hárítani, egyelőre megvárjuk, mondja a "Nemzeti Üjság* a bécsi tárgyalások srsdmé»*ót aztán maid maffviláKitia a tárgyalások felvételének egész hat-