Lapszemle, 1929. március

1929-03-23 [1348]

A Nóoszpyetsógjőti tkárs^ának^kisebbsé^ kérdésben követett eljárásra vonatkozó most kiadott oJaaánygyüjteménjót teszi gzó^á a "Pester Lloyd" március 22-i ©sti lapja és rámutat énnek a

z okraáTygyűjteménynek lényegbe vágö hiányosságaira és a Népszövetség szellemére jellemzőnek mondja hogy ez az oknánygyüjteméi.y nl 4 teljesen mliőzi Apponyi Albert grófnak az 1924.avi szeptember 9-i közgyűlésén elmondott beszédét amely pedig igen értékes eljárási refoimokat és fontos kijelentéseket tartálmaz a kisebbségi kóidésben. Teljesen elhálgfcja Apponyi Albert grófnak 1387, évi szeptember 8-án elmondott beszédét, amely pedig a gyűjteményben teljes terjedelemben közölt Mello-Frahco-féle nyilatkozat egyes pontjaihoz füz reflexiókat. Hiába keressük a füzetben Boolaorts holland külügyminiszternek az 1928. évi szeptemberi közgyűlésen mondó tt nagyfontosságú beszédét és azt a z^gyjel entóségű vitát, amely a beszédet követte és amelyben Motta, Seipel és apponyi Albert gróf vettek részt*- A "Pester Lloyd" minda* esetre különösnek tartja az objektivitásnak ezt a hiányát és éppen a titkárság érdekében allénak mondja, bogy ennek látszatát is elkerülje amiért is kívánatosnak tartaná, hogy a fentemiitett suljos jelentőségü beszédeket egy pétközlemSnyben nyilvánosságra hozzák*Eduárd Serriotnak"Franci ország leszerelési politikája" cimü cikkét közli a""^est er"LIoy d" ma"régiéii"száía~a~iáp"vezető helyén Herrio t ebben a cikkben mindenekelőtt előrebocsátja, hogy Franci sország a fegyverkezés csökkentése szempontjából mint a Népszövetség tagja csak a népszövetség által felfillitott progrgmm keretén belül cselekedhet, már pedig a népszövetségi egyezségokmány nyol cadik cikke két okból toszi lehetővé a fegyverkezés korlátozását és pedig először ha minden állam magiévá teszi a fegyverkezés korlátozását, másodszor pedigj ha azok a biztonsági szabályok, amelyeket val aaaly Or* szág fegyverkezésének csökkentése meggyengit, a másik oldalról viszont fSC.