Lapszemle, 1929. március
1929-03-23 [1348]
ujabb megerősítést n y*r a Népszövetség közös biztonsági akciójától. Rimutat aztán rt errJot, hogy a fegyverkezés csökkentését és atetensági kérdés szabályozását 1 ehotőré tette volna a genfi protokollw< amely azonban sajnos megbukott. Mindezek orcára Franciaország részéről Paul Boncour 1927.márciusában Messzemenő leszerelési programot terjesztett elő amely megkülönböztetése az azonnal rendsl kezes re álló harci eszközök/katonák, kagzárnyák hadihajók, repülőflotta stb./és a tágabb értelemben vett hadianyag között,/amilyenek atz egyes éliamca ipari,, pénzbeli felkészül tsége és *z iDstő ország katonai tartalékai/. Itt az tán tíerno t részletes számszerű adatokkal azt iparkodik bizonyttari t hogy a biztonság tekintetében Franciaország Németországai, szem ben aránytalanul rosszabb helyzetben van mint Németország, mert mjg Németország ? millió főnyi hadsereget képes iparának háború esetén hadiiparrá való alakításával a harcterekre vetni, addig Franciaország mindössze 3.600.000 fónyi hadsereg fölött rendelkezik.Rámutat ugyan arra is, hogy egy protokoll un megtiltotta ugyan a kémiai háború 1 ehetőségét és ezt a prótokollumot Franciaország már 1926-ban ratifikálta, de tekintettel Németország . ember anyagara kskxa és hadi anyagtermelési 1 ehetőségeire, a francia kormány csak a nemzetközi béke tel jcegaranciája után tehetne a fegyverkezés csökkentésére további lépéseket. A "^ester Lloyd" Hemot e fejtegetéséhez megjegyzi; hogy amikor szembeállítja Németország 7 milliónyi háborús haderejét Franciaország 3.600.000 fényi hadseregével figyelmen kivül hagyja # nog y Franciaországiak minden háborús eszköz máris rendelkezésére áll, hadserege teljes fegyverzetben azonnal a harcterekre, dobható, mig a német nemzet teljesen 1 eszerelve csak a puszta testét viheti a harcba s a német ipar minden teljesítőképessége mel. lett is erejének minden megfeszi tésávei talán csak hosszú évek alatt tudná 7 millió harcképes emberét felszerelni* Nem értjük tehát,mondMIÍVIVÁi:ÍK I FVÍ.Í.TÁR - II Pl
