Lapszemle, 1929. március

1929-03-11 [1348]

Törökország te ttok,mikor kölcsönösen kicseréltek kisebbségi lakosságukat.Ugyan ki neme ilyen megoldást hangoztatni a müveit Nyugaton? Nincs szó tehfi,t erŐ3zakoa assimilúlásról, de viszont nincs szó arról sem.hofv a kisebbsé&ete t, védelmük ürü,;ye alatt, államaikkal * szembehelyzzék s igy szisztematikusan megakadályozzák f

okozatos asnormális álmilálásukat , beilleszkedésüket a nemzeti életbe,Jó lesz ha megtudják Berlinben.hogy senki sem ül föl annak a német politikának melynek a célja, inkább a gyűlölet és bizalmatlanság keltése s vissz; vonás szitása

s semmint a kisebbságek megvédése olyan elnyomta ellen amely sehol sem fenyegeti őket Ami pedig a kisebbségvédelmi rendszer általánosítását illeti,- ami a Népszövetségnek jogot adna minden éllam belügyeibe avatkozni,- ez abszurdum,melyről ^szó sem lehet*A genfi kisebbségi vitával foglalkozva a Journal de Geneve 9, -ben W^Harris megállapitja,hogy mér maga a vita ténye mutatja,hogy a kisebbségi kérdést nem tudják az érdekelt államokkal magukkal rendeztetni a kisebbségek* tehát távol vagyunk még attól a: idoáliB helyzettől,amelyben ez lehetséges volna..k vita lefolyása, nemcsak azt igazulta,hogy a lehkényesebb kérdéseket is lehet békéa szellemben megtárgyalni,hanem egyben megmutatta a kisebbségéknek HZ' hogy tévedés volna azt hinniük,mintha a szerződések artóktelenek vagy azt,mintha a Népszövetség nem törédne a kisebbségekkel, Ha a Népszövetség továbbra is ébren lesz, ennek üdvös hatása lesz nemcsak a mesterségesen 3zitott agitációra,de azokra az elnyomó állami tisz viselőkre is^akik bármely államban elnyomnak a kisebbségeket.Maga í a tanulmányi bizottság kiküldése osak kezdetnek tekinthető most már a bizottság dolga,hogí' konkrét formában megformulázza mindazt,amit a tanácsban elhangzott beszédek kifejtettek. Hogy eredményes mu nká végezhessen,ehhez szükséges,hogy a bizottságnak jogában álljon