Lapszemle, 1929. március

1929-03-11 [1348]

akár a fennálló rendszer módosítására akár annak változatlan fenntart sora nézve határozott javaslatot tenni A kisebbsági kérdés ezzel még nem került le a npirendrói ssixal ez azonban osak üchrös, mert minél inkább megvitatják a érdeseket.annál könnyebb lesz az igazságot s a jó egyetértést biztosit6 megoldást találni.- A Figaro 8 helyesli a kérdés elnapolását s általában a Tanács magatartását a kisebbségi vitával szemben Kiemeli a lap,hogy az olasz sajtó helyesli Briand beszédét,mellyel-megcáfolta utresemann érve lését*Ez a tény azt mutatja,hogy mihelyt egy ilyen nagyfontosságú kérdés kerül szőnyegre, az államok állásfoglalása mindjárt olyan lesz,aminőt parancsolnak azon nemzeteknek érdekei.melyéknek egyetértése a béke záloga.- A Petit Párisién 9.-ben Albert Juliién hangoztatja-hogy a kiküldött hármasbizottságnak nem szabad a maga vizsgálatát a szerzőkeretein dések hacxáxaciH tul kiterjeszteni raiutáh az érdekelt államok hozzájárulása nélkül semmiféle módosítást eszközölni nem szabádJSzt a körülményt a Tanács egy zárt ülésén Titulescu hangoztatta

{ s a Tanács ezt az álláspontot egynalmgulag honorálta.-, tízzel azután biztosítva van az,hogy a kérdés veszélyes oldalai kikapcsolta ttak---- Gauvain a Débats 9,-ben helyesli a tanács határozatát,mely a németek vereségét jelenti .Hangoztat ja. ő is,hogy nem szabad a szerződések kereteit elhagyni.Helyesli a 3-as bizottság összeállítását,Rossz néven veszi azonban azt hogy Scialoia

;, az olasz delegátus, a vita folyamán állán dó hal

lgatásba burkol

ódzott

t elnöki tisztére tekintettel nem szólalt fel,hagyta,hogy mások beszéljenek„pedig Olaszország egyike a legköze. lebbról érdekelteknek,- Az Action Francai se 3.-ban Bainville azt fej tegeti,hogy a kisebbségi kérdés mélyén a békeszerződések által teremtett uj határok rejlenek, ezekről a határokról van itt szó> az uj államok szuverenitásáról sot létéről, Németországa Covenant 19, cikkelyére támaszkodva a versaillesi szerződés